Adler Adél

Erkel Ferenc felesége

Erkel Ferencné Adler Adél (Győr, 1820. április 6.Gyula, 1899. március 4.) magyar zongoraművész, zongoratanár, Adler György lánya, Erkel Ferenc felesége.[2][3]

Adler Adél
Született 1820. április 6.[1]
Győr[1]
Elhunyt 1899. március 4. (78 évesen)[1]
Gyula[1]
Házastársa Erkel Ferenc (1839. augusztus 29. – 1860)
Gyermekei
SzüleiAdler György
Foglalkozása
  • zongoraművész
  • zongoratanár

ÉleteSzerkesztés

Adler Adél 1820-ban született Győrben, Adler György zeneszerző második gyerekeként. Anyai dédapja Istvánffy Benedek zeneszerző volt. Családjával 1827-ben költöztek Budára, ahol az Úri utcai Czigler-házban laktak. Bécsben tanult zongorázni, virtuóz zongorajátékos lett.

Adlerék albérlője volt Erkel Nepomuk János jogász, Erkel Ferenc testvére, aki 1839-ben magas lázzal járó betegségében házasságot ígért az őt ápoló Adélnak, amit meggyógyulása után visszavont. Ezután vette nőül – becsületből – Erkel Ferenc Adélt. 1839. augusztus 29-én házasodtak össze. Nászútra Gyulára mentek, ahol egy közös hangversenyt is adtak a megyében létesülő kórház megsegítésére. A pár eleinte az Úri utcai házban lakott, majd Pestre, a Magyar utca 1-be költözött, ami közel volt a Nemzeti Színházhoz.

Erkel Ferencnek és Adler Adélnak tizenegy gyermeke született:

  • Gyula (1842–1909) karmester, zeneszerző, zongoraművész, timpanista.
  • Elek (1843–1893) karmester, zeneszerző.
  • László (1845–1896) zongoraművész, karnagy.
  • Sándor (1846–1900) zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója.
  • Mária Anna (1848–?)
  • Imre Károly (1848) újszülött korában meghalt
  • Lajos (1850–1906) operaénekes, sakkozó.
  • Ilona Antónia (Ilka) (1853–1869) gyermekként meghalt
  • Oszkár Ferenc (1855–1856) gyermekként meghalt
  • Ferenc Pál (1856–1863) gyermekként meghalt
  • István (1858–1933) m. kir. postafőfelügyelő[4]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Gyulán éltek.[5] 1860-ban a házaspár valószínűleg anyagi okok miatt elvált, és Adélt László és Ferenc nevű fiával volt férje Gyulára küldte Rezső (Rudolf) nevű orvos testvéréhez. Adél az ő házában lakott haláláig. Részt vett a közéletben is, tagja volt a Gyulai Nőegylet választmányának. Megbecsült zongoratanár lett a környéken, a Wenckheim-Almásy grófi család házi zongoratanítója volt. A később Bartókot tanító László fia is az ő tanítványa. 1896-ban részt vett Erkel Ferenc gyulai szobrának avatásán.[6] 1899-ben hunyt el Gyulán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Gyulai Wiki
  2. Adler Adél (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  3. http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Erkel%20Ferencn%C3%A9%20(1820-1899)/pop_up;jsessionid=4668A344065D5F69311D930B1AFA6B1E
  4. Erkel István | PIM Névtér (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  5. erkelemlekhaz.hu: Erkel Ferenc Emlékház (magyar nyelven). erkelemlekhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  6. https://www.visitgyula.com/files/9313/2050/3256/print_erkelemlekhelyek_leporello_297x210.pdf