Főmenü megnyitása

Az 1125–35 között épült, palermói Admirális híd a posztromán építészet egyik legrégebbi európai emléke, a normann építőmérnökök mediterrán térségben végzett munkájának bizonyítéka. A terméskőből épített híd eredetileg az Oreto folyót ívelte át két felhajtóval és 7 boltívvel (a folyót 1938-ban az örökös árvizek miatt elterelték). A csúcsíves boltíveket tartó pilonok mindegyikében árvíz esetén 5 kisebb, lándzsa alakú csúcsíves áteresz csökkentette a pilonokra ható víznyomást. Az építési technológia és morfológia a Magreb területekre jellemző.

Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale katedrálisai
Világörökség
Le pont de l'Amiral (Palerme).jpg
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító1487-007
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV.
Felvétel éve2015
Elhelyezkedése
Admirális híd (Olaszország)
Admirális híd
Admirális híd
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.
Admirális híd
Palermo-Ponte-Ammiraglio-bjs2007-01.jpg
Elhelyezkedése Palermo
Áthidalt akadály Oreto River
NévadóGiorgio d'Antiochia (ember)
Elhelyezkedése
Admirális híd (Szicília)
Admirális híd
Admirális híd
Pozíció Szicília térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″
Világörökség-azonosító1487-007
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

JelentőségeSzerkesztés

Művészettörténészek kimerítő vitákat folytattak a csúcsíves árkád európai megjelenésének pontos időpontjáról és helyszínéről. A csúcsív mint építészeti megoldás gyakorlatilag egyidőben jelenik meg Cluny III. templománál (1088–1130), a durhami székesegyháznál (1093–1133) és Palermóban az Admirális hídnál. A két utóbbi a normann építészet alkotása, de források vannak rá, hogy a cefalùi székesegyház építéséhez hívtak mestereket Clunyból. Mivel az információáramlás a 11. században leggyorsabban a kereskedelmi útvonalak mentén volt lehetséges, a legtöbb történész elfogadja azt a feltételezést, hogy a Közel-Keletről Európába kerülő csúcsíves árkád európai elterjedésének kiinduló pontja a palermói Admirális híd lehet.

Matematikai, geometriai háttérSzerkesztés

A csúcsív tulajdonképpen a vesica piscis felső fele. Leírása már Arkhimédész A kör megmérettetése című értekezésében is megtalálható. Nyilván ismerték nemcsak az európai építőmesterek, de jóval korábban már az arab építőmesterek is. A csúcsív testvérét az ogee-görbét már megtaláljuk a bizánci építészet alkotásain.

A marsalai ezrekSzerkesztés

Garibaldi a szicíliai felkelés hírére 1860. május 11-én 1064 embere élén, köztük a magyar Türr Istvánnal és Tüköry Lajossal, partra szállt Marsalánál. Május 27-én érték el Palermót. A városba történő bejutásért fontos ütközet zajlott le az Admirális hídnál. Ebben az ütközetben Tüköry Lajos megsebesült, és az itt szerzett sebébe június 6-án belehalt. Nevét a mai napig laktanya őrzi Palermóban.

 
A marsalai ezrek az Admirális hídon Palermóban, 1860. május 27. (Giuseppe Nodari festménye)

ForrásokSzerkesztés