Adobe Systems
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Az Adobe Inc.[1] (korábban Adobe Systems Incorporated) amerikai szoftverfejlesztő cég. Székhelye a kaliforniai San Joséban található. A cég digitális nyomdai előkészítő szoftvereivel (Photoshop, Illustrator, InDesign) lett ismert, majd webtartalom-előállító alkalmazásaival (Dreamweaver, Flash) vált iparági meghatározó tényezővé. Az Adobe egyik legismertebb fejlesztése a PDF és az ehhez kötődő Acrobat termékcsalád. Az Adobe a 2010-es években sikerrel váltott a dobozos termékek forgalmazásáról az éves előfizetéses szoftverlicenc kínálására. Itthon kevésbé ismert és elterjedt az Adobe felhő alapú marketingmegoldása (Adobe Marketing Cloud).
Adobe | |
![]() | |
![]() | |
Típus |
|
Jogelőd | Aldus |
Alapítva | 1982. december |
Névadó | Adobe Creek |
Székhely |
![]() |
Alapító |
|
Iparág | szoftverfejlesztés |
Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
Termékek | szoftver |
Árbevétel | 3,58 milliárd USD |
Alkalmazottak száma | 25,988 (2021) |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde | |
é. sz. 37° 19′ 51″, ny. h. 121° 53′ 37″Koordináták: é. sz. 37° 19′ 51″, ny. h. 121° 53′ 37″ | |
Az Adobe weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Adobe témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
TörténelemSzerkesztés
A céget 1982-ben alapította John Warnock és Charles Geschke, hogy kifejlesszék a PostScript oldalleíró nyelvet. A cég nevét az Adobe-patakról kapta, amely az egyik alapító háza mögött folyt.[2] Az Adobe logóját Warnock felesége, Marva Warnock tervezte.
PostScriptSzerkesztés
Az Adobe-t már az alapítása évében meg akarta vásárolni az Apple, ám az ötmilliós vételi ajánlatát visszautasította a két alapító. Az Apple így csak az Adobe 19 százalékát és öt évre a PostScript-licenc használati jogát szerezte meg a becsült piaci ár ötszörösén, ezért lett az Adobe a Szilícium-völgy első olyan cége, amely már az első évében nyereséges volt. Az Apple a PostScript licencét használva 1985-ben megtervezte a LaserWriter nyomtatót – ez volt az asztali kiadványszerkesztés (dtp) kezdete. A Postscript nyelvet a nyomdaipari levilágítók is használták, így 1987-re iparági szabvánnyá lett, amelyet több tucat nyomtatógyártó és 400-nál is több szoftver támogatott. A PostScript fejlesztést követte a digitális betűcsaládforma, a Type 1 megalkotása.
PDFSzerkesztés
Valódi szabvánnyá (ISO-3200-1:2008) lett az Adobe megalkotta és fejlesztette PDF (Portable Documentum Format). A PDF megalkotásával az Adobe célja az volt, hogy egy konténert alkosson, amelybe elhelyezett fájlok módosulatlanul átvihetők legyenek számítógépek, operációs rendszerek és szoftverek között. A PDF előállítására az Acrobat, olvasására a ma is ingyen letölthető Acrobat Reader alkalmazást fejlesztette ki a cég. Az Acrobatnak ma létezik dobozos, örök érvényű és éves licenc fizetéses verziója is.
A PDF egyik intenzív használója a nyomdai előkészítő és a nyomdaipar, amely saját PDF-előírásokat alkalmaz. Ezek a PDF tudásának egyfelől szűkítései, másfelől nyomdai munkához szükséges többletinformációkat tartalmaznak (PDFX).[3] A nyomdai automatizálás egyik alapja az ilyen speciális PDF-fájlok használata.
A PDF az űrlapok kezelésének és feldolgozásának automatizálásában is jelentős szoftverszegmens.
Kiadványszerkesztés (DTP)Szerkesztés
A vektoralapú grafikus szerkesztő program, az Adobe Illustrator megalkotása logikus következménye volt a PostScript-múltnak. Az Adobe máig meghatározó, legismertebb alkalmazása a Photoshop képmanipuláló alkalmazás, ennek 1.0 verzióját 1989-ben mutatták be Macintosh számítógépen. A szoftver szinte megjelenése óta piacvezető, majdhogynem iparági szabvány.[4]
Az Adobe DTP-portfóliója felvásárlásokkal bővült. 1991-ben megvették az Aldus céget, így az Adobe-é lett az egyik fontos kiadványszerkesztő alkalmazás, a PageMaker[5] (a másik a QuarkPress volt). A PageMaker alapjain fejlesztette ki az Adobe az InDesign kiadványszerkesztő alkalmazását. Az első verzió sikertelenségét[6] követően a második[7][8] már elnyerte a felhasználók tetszését, így az Adobe sikeres támadást indított a Quark ellen, és pár év alatt legyőzte, az InDesign egyértelműen egyedüli piacvezető szoftverré vált. A siker részben annak is köszönhető volt, hogy az Adobe az InDesign szoftvert az Acrobattal, a Photoshoppal és az Illustratorral csomagban értékesítette, alig drágábban, mint a Quark a QuarkPresst.
Az Aldus hozománya volt a TIFF fájlformátum is. 1995-ben a Frame Technologyt vásárolta fel az Adobe, így a FrameMaker[9] alkalmazás is a tulajdonukba került. A FrameMaker adatbázis alapú, kiadványszerkesztésre (például: akkoriban telefonkönyv, termékkatalógus) optimalizált szoftver.
VideóSzerkesztés
1991-ben mutatta be az Adobe a Premiere videó-vágó és -szerkesztő alkalmazást. Az Aldus említett felvásárlásával megszerezte az After Effects videó-effektező programot, így megvolt az alapja a videó-szerkesztő alkalmazáscsoportnak is.
Macromedia felvásárlásaSzerkesztés
A cég 2005-ben részvénycserével felvásárolta versenytársát,[10] a Macromediát, ami tovább bővítette a termékpalettáját. Így került az Adobe-hoz többek között a Dreamweaver, a Flash, a FreeHand, illetve a ColdFusion, Contribute, Captivate, Breeze, Director, Fireworks, Flex HomeSite, JRun, Presenter és az Authorware.
A Dreamweaver[11] web- és szájtszerkesztő-menedzselő alkalmazás mellé került a Flash, amely a netes hirdetések, bannerek alapszerkesztő eszközévé vált, nem mellesleg számtalan játékprogram készült a használatával (facebookos játékok nagy többsége, Zynga*játékok). A Fireworks[12] az igényes webgrafikusok eszköze lett, mert weboptimalizáltan mentette az állományokat.
A Macromedia összes alkalmazása pár éven belül vagy feloldódott valamelyik meglevő Adobe-alkalmazásban, vagy annak helyére került megkapva az Adobe-alkalmazások jellegzetes felhasználó felületét. Az Adobe hosszú munkával elérte, hogy az alkalmazásai egymás számára átjárhatóak legyenek, az adott feladatot a célalkalmazással lehessen elvégezni anélkül, hogy az Adobe szoftvereit el kellene hagyni.
Az Adobe Bridge szoftver feladata lett az alkalmazások közti fájlmozgatás kezelése, a verziók és módosítások kezelése.
A FreeHand-esetSzerkesztés
Az Aldus 1994-es megvételével került a FreeHand először az Adobe-hoz. A FreeHand az Illustrator konkurense, mindkettő vektorgrafikus rajzoló alkalmazás, az adott piac két vezető szoftvere. Az FTC (Federal Trade Comission) döntése értelmében az Adobe-nak el kellett adnia a FreeHandet az Altsysnek, és tilos volt 2004-ig bármilyen módon is a FreeHandet birtokolnia. Az Altsyst a Macromedia vásárolta fel, így az említett 2005-ös akvizícióval az Adobe ismét, immár véglegesen hozzájutott a FreeHandhez. Ekkor ez a két vektorgrafikus program létezett Macintoshra.
A FreeHand mellett több mint ötezer grafikus tett hitet, amikor 2011-ben a kaliforniai bíróságnál beperelte az Adobe-t a FreeHand elsorvasztása miatt. A bíróság kötelezte az Adobe-t, hogy tartsa életben a FreeHandet, ezért az Adobe weblapján jól elrejtve 2016-ig látható volt egy teljesen üres FreeHand-oldal. Az Adobe egyes várakozások ellenére sem tette szabad hozzáférésűvé a FreeHand forráskódját.
Creative Suite-időszakSzerkesztés
2003-ra az Adobe befejezte termékei felhasználói felületének egységesítését. Szoftvereit csoportosítva, jellemzően négy válogatásban – dtp,[13] web, videó és az összes alkalmazás – kínálta. Az egyes csomagok - Creative Suite-ok - alkotó elemei idővel módosultak, átmenetileg új alkalmazáscsomagok is megjelentek. A Creative Suite első változata számjelzetlen CS, a következőek CS2, CS3, CS4, CS5.5 és CS6.
2007-ben az Adobe módosította küldetését,[14] célmondatát, az eddigi "mindent, mindenkor mindenhol"-t a "forradalmasítani az ötletek és információk összeillesztését" mondatra cserélte.
Megjelenés | Verzió | Jellemző szoftverek (nem az összes) |
---|---|---|
2003. szeptember | Creative Suite (CS) | AI,[15] ID,[16] PS, Stock, GoLive, Version Cue |
2005. április | CS2 | AI,[17] ID, PS,[18] DW, Stock, Acrobat, GoLive, Version Cue |
2007. március 27. | CS3 | PS,[19][20] AI,[21] ID, Acrobat, Fl, DW,[22] Fireworks, Contribute, Soundboth, AE, PR, Encore, Bridge, Stock |
2008. október 15. | CS4[23] | PS,[24] AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge |
2010. április | CS5 | PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge |
2011. április | CS5.5 | PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge, számos mobilos fejlesztést tartalmazó alkalmazás |
2012. április 23. | CS6 | PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, FW, PR, OL, EN, AE, AU, SG, Prelude, Bridge, Story |
AE - After Effects :: AI - Illustrator :: AU - Audition :: DW- Dreamweaver :: EN - Encore :: FL - Flash :: FW - Fireworks :: ID - InDesign :: PR - Premiere :: PS - Photoshop
Creative CloudSzerkesztés
Az Adobe 2013-ig dobozos szoftvereket forgalmazott. A szoftvereiből négy kollekciót kínált: asztalikiadvány-, web-, videószerkesztés és mindhárom egyben. 2011-ben megkezdte és várhatóan pár éven belül befejezi[25][26][27] az átállást a dobozos termékek forgalmazásáról az éves szoftverlicenc kínálására, az alkalmazások netes letöltésére.[28] A váltás a technológia kínálta lehetőségen túl előnyös az Adobe számára, mert csökkenti a terjesztési, csomagolási, szállítási költséget. A korábbi CS-sel jelzett verziók durván másfél évente követték egymást, így a vásárlási hullámok miatt az árbevétel is erősen változott. A netes éves licencértékesítés egyenletes cash-flowt eredményez.
A felhasználók számára előny a gyors hozzáférhetőség, a folyamatos frissítések azonnali elérhetősége. A hátrány, hogy az Adobe-alkalmazásokra egyesével fizethet elő, vagy az összes alkalmazásra kell előfizetni – igaz, három átlagos alkalmazás esetén a minden-előfizetés kedvezőbb. A felhasználó az Adobe szoftvereit megvásárolhatja közvetlenül az Adobe-tól netes kártyás fizetéssel vagy az Adobe hazai minősített viszonteladóitól.[29]
TermékekSzerkesztés
alkalmazás neve | leírás | Mac | Win | iOS | Android | web |
---|---|---|---|---|---|---|
Adobe Muse | Honlap tervező kódolási tudás nélkül | x | x | |||
Adobe Premiere Pro | Natív videó-szerkesztő és -vágó alkalmazás film, tévé és webes célra. | x | x | |||
Adobe Spark | Grafikát, honlapot és videót tartalmazó rövid történet szerkesztő. | x | x | |||
Adobe XD | Felhasználói élményt tervező, prototípus készítő és megosztó alkalmazás. | x | x | |||
Adobe XD mobil | Az Adobe XD mobil felületű megjelenítő alkalmazása. | x | x | |||
After Effects | Filmes (tévé, net) mozgó grafika, animáció, vizuális effekt szerkesztő. | x | x | |||
Animate | Vektor-animációs tervező alkalmazás. | x | x | |||
Anywhere | Előre rögzített videók netes megosztását támogató megoldás. | x | x | |||
Audition | Hangrögzítő, -keverő és helyreállító alkalmazás. | x | x | |||
Behance | Kreatív alkotások megosztásának netes felülete. | x | x | |||
Bridge | Fájlok és alkotások (Adobe) közös tárhelye lokálisan lokális eléréshez. | x | x | |||
Capture | Képet képzőművészeti stílusúvá, vektorossá… alakító alkalmazás. | x | x | |||
Character Animator | 2D-s rajzot animált karakterré alakító alkalmazás. | |||||
ColdFusion Builder (2016) | x | x | ||||
ColdFusion Enterprise (2016) | Nagy, skálázható, vállalati biztonsági előírásnak megfelelő alkalmazásfejlesztő támogatás. | x | x | |||
ColdFusion Family | x | x | ||||
ColdFusion on AWS | x | x | ||||
ColdFusion Standard (2016) | x | x | ||||
Comp | x | x | ||||
Contribute | x | |||||
Creative Cloud | Asztali gépre telepíthető Adobe-alkalmazások gyűjteménye. | x | x | |||
Creative Cloud mobilra | Mobil eszközre telepíthető Adobe-alkalmazások gyűjtőneve. | x | x | |||
Creative Cloud Tutorials | Ezernél is több használattámogató leírás. | x | ||||
Dimension | Fotórealisztikus 3D képalkotó márkázáshoz, termékfotózáshoz és csomagolástervezéshez. | x | x | |||
Dreamweaver | Modern, reszponzív honlaptervező és -menedzselő alkalmazás. | x | x | |||
Fuse (Beta) | Photoshopban használható 3D-s testkreátor. | x | x | |||
Illustrator | Vektoros grafikai szerkesztőprogram. | x | x | |||
Illustrator Draw | Vektoros grafikai szerkesztőprogram mobilra. | x | x | |||
InCopy | Az eredeti InDesign-részlet megnyitására és szerkesztésére képes alkalmazás. | x | x | |||
InDesign | Asztali kiadványszerkesztő. | x | x | |||
InDesign Server | Kötegelt InDesign-feladatok háttérben, szerveren történő elvégzésére képes alkalmazás. | x | x | |||
Lightroom | Fényképek szerkesztésére, rendszerezésére, tárolására és megosztására képes alkalmazás. | x | x | |||
Lightroom 6 | Digitális fényképfeldolgozó és -szerkesztő alkalmazás. | x | x | |||
Lightroom Classic | Asztali fényképszerkesztő alkalmazás. | x | x | |||
Lightroom mobilra | Mobil fényképszerkesztő alkalmazás. | x | x | |||
Media Encoder | Professzionális videókonverter. | x | x | |||
Photo Editor by Aviary | Fényképek effektezésére szolgáló alkalmazás. | x | x | |||
Photoshop | Netre, 3D-s munkára, fotózásra, videóra szánt képek szerkesztését, módosítását szolgáló alkalmazás. | x | x | |||
Photoshop Elements 2018 | Fényképek rendszerezésére, szerkesztésére, módosítására és megosztására szolgáló alkalmazás. | x | x | |||
Photoshop Elements 2018 és Premiere Elements 2018 | Fényképek rendszerezésére, szerkesztésére, módosítására és megosztására szolgáló alkalmazás. | x | x | |||
Photoshop Express | Gyors képszerkesztés mobilon. | x | x | |||
Photoshop Express | Gyors és hatékony képszerkesztés Windows alatt. | x | ||||
Photoshop Fix | Fényképek retusálása, helyreállítása és megosztása. | x | x | |||
Photoshop Mix | Kreatív képszerkesztő mobilra. | x | x | |||
Photoshop Sketch | Természetes eszközökkel (jellemzően Wacom-tablet) készülő rajz, festmény alkotására szánt szoftver. | x | x | |||
Prelude | Metaadat alapú videókezelő alkalmazás | x | x | |||
Premiere Clip | Mobilos videó-vágó, -szerkesztő szoftver. | x | x | |||
Premiere Elements 2018 | Alkalmazás videók rendszerezésére, létrehozására, vágására és megosztására. | x | x | |||
Spark Page | Szavakat, mondatokat alakít látványos honlapokká. | x | ||||
Spark Post | Közösségi médiumok számára infografikát készíthetünk ezzel az alkalmazással. | x | ||||
Spark Video | Videótörténet-mesélést támogató alkalmazás. | x | ||||
Stock[30] | Az Adobe képügynöksége. A Creative Cloud szoftvereiből közvetlenül is elérhetően. | x | x | x | ||
Story Plus | Közösségi szövegíró, jelentéskészítő és -időzítő eszköz. | x | x | |||
Type | Az Adobe betűcsaládok gyűjteménye. | x | x | |||
Typekit | A világ vezető betűcsalád készítőinek legjobb munkái, több ezer betűcsalád. | x | x |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Form 8-K (angol nyelven). Securities and Exchange Commission, 2018. október 8. „On October 8, 2018, Adobe Systems Incorporated […] filed with the Secretary of State of the State of Delaware an amendment to the Company’s Restated Certificate of Incorporation to change the legal name of the Company from Adobe Systems Incorporated to Adobe Inc. Additionally, effective October 8, 2018, the Company adopted Amended and Restated Bylaws to reflect the new legal name.”
- ↑ A patak névadója, az adobe szó kiejtése✩ vályogot jelent, kopt eredetű, jelentése a koptban: tégla.
- ↑ PDF/X kiegészítések
- ↑ Photoshop 20 éve és az Almalap
- ↑ Búcsú a PageMakertõl
- ↑ QuarkXpress 5.0 vs InDesign
- ↑ Adobe InDesign 2.0
- ↑ "Az InDesign a kiadványszerkesztés jövője!"
- ↑ Az új FrameMaker
- ↑ Adobe-Macromedia frigy
- ↑ Honlap, de kinek? - a Dreamweaver MX dicsérete
- ↑ Fireworks 4 – újdonságok tűzijátéka
- ↑ Adobe Creative Suite: Érvek és ellenérvek
- ↑ Az Adobe elgondolása a jövőről
- ↑ Adobe Illustrator CS (11)
- ↑ Adobe InDesign CS
- ↑ Adobe Illustrator CS2
- ↑ Photoshop CS2
- ↑ CS3 Bridge - InDesign
- ↑ CS3 Bridge - InDesign - Photoshop
- ↑ CS3 Illustrator InDesign
- ↑ CS3 Flash - Dreamweaver
- ↑ Adobe CS4 bemutató
- ↑ Photoshop CS4
- ↑ Adobe Creative Cloud: lassú, de magabiztos felhősödés
- ↑ Adobe: dobozról felhőbe
- ↑ Adobe: a felhő lassan mindent befed (2015. 06.)
- ↑ Tévhitek az Adobe Creative Clouddal kapcsolatban
- ↑ – Adobe Partners Adobe Partner Connection Portal
- ↑ Lightroom 3
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Adobe Systems című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információkSzerkesztés
- Hivatalos honlap (magyar)
- Magyar Adobe Felhasználók Egyesülete (magyar)