Adorján (Szerbia)

bácskai település

Adorján (szerbül Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.

Adorján (Адорјан / Adorjan)
A falu központja
A falu központja
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségMagyarkanizsa
Rang falu
Irányítószám 24425
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség1128 fő (2002) +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Terület19,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adorján (Szerbia)
Adorján
Adorján
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 59′ 30″, k. h. 20° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 30″, k. h. 20° 02′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Adorján témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján, a Körös-ér torkolatától délre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.

Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.

Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.

1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1542 1504 1335 1236 1203 1158 1128[1]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Magyarok 845 76,68
Románok 191 17,33
Cigányok 57 5,17
Szerbek 5 0,45
Ukránok 2 0,18
Muzulmánok 1 0,09
Jugoszlávok 1 0,09[2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés