Adyliget
Adyliget (németül: Hotterbergl) Budapest városrésze a II. kerületben. Területe 1950-ig, Budapesthez való csatolásáig Nagykovácsihoz tartozott.
| Adyliget | |
 | |
| Ady Endre szobra Adyligeten | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. kerület |
| Alapítás ideje | 1920-as évek |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Nagykovácsi városrésze |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 799 fő (2011)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Adyliget
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 18° 56′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 18° 56′ 11″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adyliget témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
A Hosszú-Erdő-hegy délkeleti lankás lejtőjén és a Fekete-fejen helyezkedik el, a Hűvösvölgytől északnyugatra. Határa a Rézsű utca 82. szám alatti telek északnyugati oldalától a Rézsű utca, Nagykovácsi út, Feketefej utca Budapest közigazgatási határa a Rézsű utca 82-es számú telkéig.
Az Ady-ligeti-medence szerkesztés
Az Ady-ligeti-medence az Ördög-árok Remete-szurdokától délre lévő, lösszel feltöltött, kb. 1 km széles és 2 km hosszú, lapos mélyedés, ami a Fekete-fej, a Hosszú-Erdő-hegy és a Vöröspocsolyás-hát keleti nyúlványa között helyezkedik el. Mielőtt kialakult volna a Remete-szurdok, az Ördög-árok ezen keresztül folyt le a Hűvösvölgy felé. Ma az ellenkező irányba, északnyugat felé lejt.
Története szerkesztés
Területe 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja), tőlük örökölte a benősült Teleki, majd Tisza család. Az 1920-as években kialakított, eredetileg Tisza Istvánról elnevezett családi házas telepet később Tisza István-kertvárosnak nevezték, majd 1939-től Tisza István-liget volt a neve, végül 1949-ben kapta mai nevét. Területét egykor tölgyerdő borította, ezekből a fákból sok megmaradt a kertekben, illetve az utcák mentén. A legenda szerint a területet azért nevezték el Ady Endréről, mert a költő szeretett a közeli, hűvösvölgyi Balázs-vendéglőben étkezni. Bronz portrészobra Kiss István alkotása, 1982-ben állították fel a városrész központjában.
Adyliget másik, mészkőből készült köztéri szobra Borbás Tibor Tisza című műve, kis szójátékkal utalva a kertváros előző nevére.
Évtizedekig e két szobor helyén állt egy-egy női és férfi akt ülőszobor. Ezek a Klebelsberg Kuno-emlékmű mellékalakjai voltak, és a szoboregyüttes újbóli felállításakor visszaszállították eredeti helyükre.
Oktatási intézményei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 20. o. ISBN 963-05-6410-6
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Bp. Sport, 1982. 217. oldal