Ady Lajos

magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató

Diósadi Ady Lajos, írói álnevein: Al, Bence, Nagy János, ys[2] (Érmindszent, 1881. január 29.Budapest, 1940. április 18.) magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.

Ady Lajos
Székely Aladár felvétele
Székely Aladár felvétele
Született Ady Lajos
1881. január 29.
Érmindszent
Elhunyt 1940. április 18. (59 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tanár
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ady Lajos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott fejezte be magyar-latin szakon, ezután Zilahon, 1909-től Budapesten lett tanár. 1919 februárjától a debreceni tankerület főigazgatója volt, ahonnan 1935-ben a fővárosi tankerületi főigazgatóságra helyezték át. Ady Endre című, 1923-ban megjelent kötete az Ady-kutatás egyik fontos forrása, azonban bátyja világnézetétől eltérnek, és bizonyos elfogultságot tükröznek. Ady Endre Márkó király c. művét 1923-ban tette közzé, Párizsi noteszkönyvét 1924-ben. Több tankönyvet, ifjúsági irodalmi kiadványt szerkesztett vagy írt ezekhez előszót. Délibábos nyelvészettel is foglalkozott, az Ady családnevet Ond vezér nevéből próbálta levezetni.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM39824, Ady Lajos, 2018. szeptember 12.
  2. Gulyás Pál: Magyar írói álnévlexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 516. oldal.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 13–14. o.  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.