Piroxéncsoport
A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok. Szerkezetükben az [SiO4]4--tetraéderek (melyekben egy Si4+ iont négy O2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg2+, Fe2+, Ca2+, Mn2+, Li+, Al3+ és Na+ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az [Si2O6]4- négy negatív töltését. A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.
Az elnevezés a görög pyr (πυρ = tűz) és kszenosz (ξένος = idegen) összetételéből származik.[1]
A rombos sor
szerkesztésA rombos piroxéneket ortopiroxéneknek is nevezik.
- ensztatit Mg2Si2O6
- bronzit (Mg,Fe)2Si2O6
- hipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
- orto-ferroszilit Fe2Si2O6
Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésű izomorf sort alkot az Mg2Si2O6 és az Fe2Si2O6 között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO-ot 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó rombos piroxén. A vasban dús hipersztént ferro-hiperszténnek is nevezik. A rombos piroxének elsősorban ultrabázisos magmás kőzetekben: hiperszténitben, gabbróban, nóritban, melafirban és diabázban fordulnak elő, rendszerint olivin, spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hipersztén kiömlési kőzetekben (pl. andezitekben) is előfordul. A Börzsöny, Cserhát és a Mátra hegységekben hipersztén andezit, Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.
A monoklin sor
szerkesztésA monoklin piroxéneket klinopiroxéneknek is nevezik.
a klinoensztatit-félék:
- klinoensztatit Mg2Si2O6
- klinohipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
- klino-ferroszilt Fe2Si2O6
- piegonit (Mg,Fe,Ca)2Si2O6
A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonit andezit és dácit lávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységi tholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.
a diopszid-félék:
- diopszid CaMgSi2O6
- hedenbergit CaFeSi2O6
- johansenit CaMnSi2O6
- spodumen LiAlSi2O6
- jadeit NaAlSi2O6
- egirin NaFe3+Si2O6
A diopszid összetételében az Fe2+ és Mg2+ iont Al3+, és Fe3+, esetenként Cr3+ is helyettesítheti. Tipikusan szkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy üledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg-ionokat is. A magnetit ércesedést kísérő, kontakt pneumatolizissel keletkezett ásványtársulások jellegzetes tagja. Alkáli magmás kőzetekben is előfordul. Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na+ és Fe3+ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáli gránitban, ijolitban, eleolitban, szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkáli trachitban és fonolitban (Mecsektető).
és az augit-félék:
- fassait Ca8Mg6(Fe3+,Ti)Al(Si14Al2O48)
- diallág Ca7Fe2+Mg6Fe3+Al(Si14Al2O48)
- augit (Ca,Na)7Fe2+Mg6(Al,Fe3+,Ti)2(Si14Al2O48)
A fassait kontakt metamorf ásvány. A diallág fontos mélységi magmás kőzetalkotó elegyrész: gabbrók, piroxenitek és peridotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul. Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe2+ és Mg, valamint Al, Fe3+, és Ti is szerepel kationjai között. Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is. A piroxéncsoport a IV. Szilikátok ásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül [Si2O6]4--csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak. Általános képletük: ABZ2O6 ahol A= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg a B= Al, Cr, Fe3+, Fe2+, Mg, Mn2+; és Z= Al, Si.
A piroxéncsoport tagjai
szerkesztésAegirin (névváltozatai: akmit, egirin) NaFe3+Si2O6
- Sűrűsége: 3,52 g/cm³
- Keménysége: 6,0-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: zöld, zöldesfekete, barnásvörös, fekete
- Fénye: gyantás vagy üvegfényű
- Pora: sárgásszürke
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Augit (névváltozata: fassait) (Ca,Na, Mg,Fe,Al,Ti)2(Si,Al)2O6
Diopszid CaMgSi2O6
Ensztatit Mg2Si2O6
Esseneit CaFe3+AlSiO6
- Sűrűsége: 3,54 g/cm³
- Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: vöröses barna
- Fénye: üvegfényű
- Pora: fehér
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Ferroszilit (Fe2+,Mg)2Si2O6
- Sűrűsége: 3,95 g/cm³
- Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: színtelen, zöld, sötétbarna
- Fénye: üvegfényű
- Pora: barnásszürke
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak
- Kémiai összetétele:
Hedenbergit CaFe2+Si2O6
- Sűrűsége: 3,55 g/cm³
- Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: barnászöld, szürkészöld, sötétzöld, fekete
- Fénye: üveg vagy gyöngyházfényű
- Pora: világoszöld
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Hipersztén (Mg,Fe2+)2Si2O6
Jadeit Na(Al,Fe3+)Si2O6
- Sűrűsége: 3,3 g/cm³
- Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: fehér, szürkészöld, zöld
- Fénye: üvegfényű
- Pora: fehér
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Jervisit (Na,Ca,Fe2+)(Sc,Mg,Fe2+)Si2O6
- Sűrűsége: 3,22 g/cm³
- Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: világoszöld
- Fénye: üvegfényű
- Pora: fehér
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Johannsenit CaMnSi2O6
- Sűrűsége: 3,56 g/cm³
- Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: zöldesszürke, barna, barnásfekete
- Fénye: üvegfényű
- Pora: zöldesszürke
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak
- Kémiai összetétele:
Kanoit (Mn2+,Mg)2Si2O6
- Sűrűsége: 3,66 g/cm³
- Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: barnásvörös, rózsaszínes barna
- Fénye: üvegfényű
- Pora: világosbarna
- Átlátszósága: áttetsző
- Kémiai összetétele:
Klinoensztatit Mg2Si2O6
- Sűrűsége: 3,4 g/cm³
- Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: Színtelen, zöldessárga, zöld, sárgásbarna
- Fénye: gyöngyházfényű
- Pora: zöldesszürke
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak
- Kémiai összetétele:
Klinoferroszilit (névváltozat: klinohipersztén) (Fe2+Mg)2Si2O6
- Sűrűsége: 4,0 g/cm³
- Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: színtelen, zöld, barna
- Fénye: üvegfényű
- Pora: fehér
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak
- Kémiai összetétele:
Kozmoklor (névváltozat: krómdiopszid, ureyit) NaCr3+Si2O6
Namansilit NaMn3+Si2O6
- Sűrűsége: 3,6 g/cm³
- Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: barnásvörös, ibolyavörös
- Fénye: gyöngyházfényű
- Pora: barnásvörös
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak
- Kémiai összetétele:
Natalyit Na(V3+,Cr3+)Si2O6
- Sűrűsége: 3,55 g/cm³
- Keménysége: 7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: sárgászöld, világoszöld
- Fénye: üvegfényű
- Pora: zöld
- Átlátszósága: áttetsző
- Kémiai összetétele:
Omfacit (Ca,Na)(Mg,Fe2+Al)Si2O6
- Sűrűsége: 3,34 g/cm³
- Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: sötétzöld
- Fénye: bársonyos
- Pora: zöldesfehér
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Pigeonit (Mg,Fe2+Ca)(Mg,Fe2+)Si2O6
- Sűrűsége: 3,38 g/cm³
- Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Színe: barna, zöldesbarna, fekete
- Fénye: üvegfényű
- Pora: világosszürke
- Átlátszósága: opak
- Kémiai összetétele:
Spodumen (névváltozat: kanzit vagy kunzit, hiddenit) LiAlSi2O6
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 116. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
szerkesztés- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987.
- Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre: „Ásványtan II.” Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 694–699. o., ISBN 963 18 5973 8 (2. kötet), ISBN 963 18 5971 1 (összkiadás), (1994), 5. kiadás.
- http://www.webmineral.com
- Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre, Grasselly Gyula: Ásványtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.