Az afrikai marabu (Leptoptilos crumeniferus) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.

Afrikai marabu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nemzetség: Valódi gólyák (Ciconiini)
Nem: Leptoptilos
Lesson, 1831
Faj: L. crumeniferus
Tudományos név
Leptoptilos crumeniferus
Lesson, 1831
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Afrikai marabu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai marabu témájú médiaállományokat és Afrikai marabu témájú kategóriát.

Nevét az afrikai muszlim szentek arab nevéből kapta.

Előfordulása szerkesztés

Afrikában a Szaharától délre él, egészen Dél-Afrikáig. Szavannák és mocsarak lakója, de az emberi településeket sem kerüli el.

Érdekesség, hogy már Magyarországon is észlelték vadon, Csanytelek és Tömörkény határában, ahol 2002. május 25. és június 1. között figyelték meg egy kifejlett egyedét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága szerint ugyanakkor kétséges, hogy a megfigyelt egyed valóban természetes populációból származott-e. [1]

Megjelenése szerkesztés

Magassága 150 centiméter, szárnyfesztávolsága 320 centiméter, testtömege pedig 9 kilogramm is lehet. Feje és nyaka kopasz, erős, ék alakú csőre és jellegzetes begyzacskója van. A begyzacskó vagy toroklebeny a nyaktól kiinduló, nagy kiterjedésű képződmény, az orrlyukakkal összekötött légzsákoknak köszönhetően felfújható. A begyzacskó 40 centiméteres is lehet.

 
Hosszú szárnyú
 
nagy csőrű madár

Életmódja szerkesztés

A keselyűkkel vetélkedik a dögökön, de aktívan vadászik is, tápláléka rovarokból, halakból, patkányokból és kisebb madarakból áll, de megtámadja a flamingó, a kormorán és a pelikán fiókáit is, vagy kirabolja a fészküket. Széles szárnyaival nehézkesen repül, de a meleg légáramlatokat kihasználva nagyobb magasságokban is tud őrjáratozni. A marabu legfeljebb 20 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. A párzási időszak az esős évszak végén kezdődik. Évente egyszer költ, de nem minden évben. Fákra vagy sziklákra gallyakból építi fészkét, melyet levelekkel bélel ki. Fészekalja 2–3 fehér, pettyezett héjú tojásból áll. A tojásokon 30 napig kotlik mindkét szülő. A fiatal marabuk 116 nap múlva válnak röpképessé, de még néhány hétig a fészekben maradnak.

Érdekesség szerkesztés

 
Marabuk Afrikában

A maraburól egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Védelme szerkesztés

Magyarországon védett, mivel Európai szinten természetvédelmi szempontból jelentős fajnak számít; természetvédelmi értéke 25000 Ft.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés