Agárdi Ferenc
Agárdi Ferenc, 1945-ig Dancinger[3] (Budapest, 1898. május 24.[4] – Budapest, 1969. február 12.) orvos, újságíró, művelődéstörténész.
| Agárdi Ferenc | |
| Született | Dancinger Ferenc 1898. május 24.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 1969. február 12. (70 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Dancinger Miksa (1874–1945)[5] fodrász és Bokor Háni gyermekeként született izraelita vallású családban.[4][6] A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt a Tanácsköztársaságban, a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karáról. Bécsbe emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal.
1930-ban tért vissza Budapestre, és a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1939-ben áttért a római katolikus vallásra.[7] A második világháború idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a szovjet hadsereghez, és 1945-ig a Vörös Hadseregben harcolt.
A háború után is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a Friss Újság, 1952 és 1957 között pedig a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1957–1959 között Ráth-Végh Istvánnal és Tiszay Andorral a Hasznos mulatságok c. ismeretterjesztő sorozatot szerkesztette. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.
Munkái szerkesztés
- Afrika ébred; Dante, Budapest, 1936 (Rátz Kálmán írói név alatt)[8]
- Utópista szocialisták, Budapest, 1941 (Rátz Kálmán írói név alatt)[8]
- A svábok bejövetele. A németek szerepe Magyarországon Szent Istvántól napjainkig; Faust, Bp., 1946
- Régi magyar világjárók. 1954. (Bevilaqua-Borsodi Bélával)
- A nagyvilág magyar vándorai. 1955.
- Hamis tanúk, taláros bűnösök. Régi és új bűnperek története; összeáll. Agárdi Ferenc, ford. Vass István, Békés István, Pálóczy Horváth György; Művelt Nép, Bp., 1955
- Magyarok a cári Oroszországban. 1955.
- Agárdi Ferenc–Borsody Bevilaqua Béla: Régi magyar világjárók; ill. Szecskó Tamás, térkép Bognár Gábor; 2. bőv., átdolg. kiad.; Művelt Nép, Bp., 1955
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00108.htm, Agárdi Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ A Belügyminisztérium 1945. évi 46955. sz. rendelete.
- ↑ a b Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1462/1898. folyószám alatt.
- ↑ Dancinger Miksa halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 482/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1117/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ A budapesti-erzsébetvárosi r. kat. plébánia hivatal által 1939. szept. 14-én 3065/1939. sz. a. kiállított keresztlevél szerint.
- ↑ a b Lengyel András.
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 19. old.
- Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 56–57. old. ISBN 963-547-415-6
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 3–4. o. ISBN 963-05-2500-3
- Agárdi Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
- Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus" Archiválva 2016. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk szerkesztés
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
