Főmenü megnyitása

Agárdi Ferenc, 1945-ig Dancinger[1] (Budapest, 1898. május 24.[2] – Budapest, 1969. február 12.) orvos, újságíró, művelődéstörténész.

Agárdi Ferenc
Született 1898. május 24.
Budapest
Elhunyt 1969. február 12. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása művelődéstörténész,
kultúrtörténetíró,
publicista

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Dancinger Miksa fodrász és Bokor Háni gyermekeként született izraelita vallású családban.[2] A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt a Tanácsköztársaságban, a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a budapesti egyetem orvostudományi karáról. Bécsbe emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal. 1930-ban tért vissza Budapestre, és a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1939-ben áttért a római katolikus vallásra.[3] A második világháború idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a szovjet hadsereghez, és 1945-ig a Vörös Hadseregben harcolt. Ezután is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a Friss Újság, 1952 és 1957 között pedig a Szabad Ifjúság munkatársa volt. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.

MunkáiSzerkesztés

  • Afrika ébred. 1936.   (Rátz Kálmán írói név alatt)
  • A svábok bejövetele. 1946.  
  • Régi magyar világjárók. 1954.   (Bevilaqua-Borsodi Bélával)
  • A nagyvilág magyar vándorai. 1955.  
  • Hamis tanúk és taláros bűnösök. 1955.  
  • Magyarok a cári Oroszországban. 1955.  

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1945. évi 46955. sz. rendelete.
  2. a b Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1462/1898. folyószám alatt.
  3. A budapesti-erzsébetvárosi r. kat. plébánia hivatal által 1939. szept. 14-én 3065/1939. sz. a. kiállított keresztlevél szerint.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.