Főmenü megnyitása

Az Aglaeactis castelnaudii a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Aglaeactis castelnaudii
Illusztráció
Illusztráció
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Coeligenini
Nem: Aglaeactis
Faj: A. castelnaudii
Tudományos név
Aglaeactis castelnaudii
(Bourcier & Mulsant, 1848)
Elterjedés
Aglaeactis castelnaudii map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aglaeactis castelnaudii témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aglaeactis castelnaudii témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Jules Bourcier és Étienne Mulsant írta le 1848-ban, a Trochilus nembe, Trochilus Castelnaudii néven,[3] innen helyezték jelenlegi nemébe.

AlfajaiSzerkesztés

  • Aglaeactis castelnaudii castelnaudii (Bourcier & Mulsant, 1848)
  • Aglaeactis castelnaudii regalis Zimmer, 1951[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 12 centiméter,[5] testtömege 6.7 gramm.[4] Tollazata barna, melle fehér, sötétebb mintázattal.

ÉletmódjaSzerkesztés

Nektárral táplálkozik.[3]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  4. a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. február 19.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés