Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása. Magyarországi területét három tájegységre osztjuk:

Földtana, természetföldrajzaSzerkesztés

A Mátrát és a Karancs-Medves-vidéket zömmel vulkáni kőzetek építik fel: zömmel andezit, de maga a Medves például bazalt, a Mátrában pedig több riolit dagadókúpot is találunk. A Hevesi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll. A hegylábakat sokfelé lösz borítja. A Mátraalja fiatal üledékeiben több riolittufa szintet és egy lignittelepes összletet is elkülönítettek. A lignitet jelenleg is bányásszák, és a Gyöngyösvisontán épült hőerőműben tüzelik el. A Nógrádi-szénmedence bányáit (Salgótarján, Bátonyterenye stb.) már bezárták, de a meddőhányók jelentős mértékben meghatározzák a térség arculatát. A domborzat, a földtani felépítés és a földhasználat erőteljes különbözőségeinek eredményeként a flóravidéken számos növénytársulás telepedett meg.

MátraSzerkesztés

1. A hegység magasabb régióiban (Kékes, Galyatető)

2. Az északi lejtőkön

3. A déli lejtőkön és az alacsonyabb magaslatokon

További, ezt kiegészítő információk a Mátra leírásánál, a hegység növényzetét ismertető fejezetben olvashatók.

Hevesi-dombságSzerkesztés

Karancs-Medves-vidékSzerkesztés

A tájegység legfontosabb erdőtársulásai:

Alárendelt jelentőségű erdőtársulások:

Cserjetársulások:

Gyeptársulások:

Gyomnövényzet és kultúrnövényzet:

Vízi növénytársulások:

Az utóbbi évtizedekben mind a természetes, mind a mesterséges növénytársulásokban erőteljesen hódít több, a világ különböző részeiről behurcolt özönnövény:

ForrásokSzerkesztés