Agyagfalva

Agyagfalva (románul Lutița) (németül Lehmdorf) falu Romániában Hargita megyében.

Agyagfalva (Lutița, Lehmdorf)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Bögöz
Rang	falu
Községközpont	Bögöz
Irányítószám	537212
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85190
Népesség
Népesség	717 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	734 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 42″, k. h. 25° 11′ 06″46.244968, 25.185077
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Agyagfalva, Románia, Erdély nevezetű régiójában, Hargita megyében található. A nagymultú székely falu Székelyudvarhelytől 12 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő felső lefolyásának bal partján, a Bögözi-medence területén, a Fancsika-patak völgyének északi kijáratánál fekszik. A térség fontos települése, sok gyár, magánvállalkozás található a faluban.

Története

Agyagfalva területe valószínűleg már az ősidők óta lakott hely, erre utalnak a két árok között talált bronzkori település nyomai. A hagyomány szerint a falu egykor a nagyrét közepén, a mostani Fancsikahíd táján feküdt, egy részét Fancsikafalvának nevezték.Valószínűsíthető, hogy külső zaklatások, és árvizek miatt költözött el mostani helyére. Ennek a költözésnek az időpontja ugyancsak ismeretlen, de az biztos, hogy ha volt is ilyenfajta megmozdulás az a XIII. század előtt volt, ugyanis a templomot a XIII. században építették mostani helyére. Ez annak a bizonyítéka, hogy már Agyagfalva ebben a korban a mostani területi elhelyezkedésével rendelkezett.

A falu nevének eredete is több vitát szült az idők folyamán, több feltételezés látott napvilágot. Ezek közül kettőt megtalálhatunk több történelmi forrásban, például a Vasárnapi Újság 1867-ben írott Agyagfalva és az agyagfalvi tér címmel publikált cikkében és Orbán Balázs Székelyföld leírása című művében. Ezek közül a legracionálisabb az, hogy az agyagos talajáról kapta a nevét. Ezt a feltételezést, azonban erősen megkérdőjelezi az a tény, hogy Agyagfalva határában a talaj a legszegényebb agyagban, egész Székelyudvarhely környékén. Ezeken kívül a faluban még napjainkban is terjed az a szájhagyomány, hogy lakott itt egy Agfa nevezetű lófő, aki a falut irányította és sok tatár vagy esetleg török támadással szemben sikeresen megvédte a falut és az ő tiszteletére nevezték el Agfafalvának, majd ebből kialakult az mostani Agyagfalva. A falu közel fekszik Szászföldhöz (Erked) ez bizonyítéka látható az építészeti stílusban.

Ősi székely falu, a falutól a Nagy-Küküllő felé északra elterülő rét a székelység ősi gyülekezőhelye. Az első ilyen fontos eseményre 1506-ban került sor az agyagfalvi téren. Az 1506-os székely nemzetgyűlés az 1505-ös udvarhelyi nemzetgyűlés folytatása volt. Fő célja a pártütés és a pártütők elleni fellépés szabályozása volt. Az akkori szóhasználatban a pártütés szó alatt értettek minden királyi hatalom elleni, szervezkedést, fellépést, s főleg lázadást, tömeges felkelést, mintegy azonosítva a pártütést a király iránti hűtlenség fogalmával. A közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a hét főszék elöljárói és lófőinek képviseletén kívül, még jelen volt számtalan ember kik a mi Székely Országunknak javáért meghalni készek volnának. Tehát az 1506 decemberében lezajlott Agyagfalvi Székely Közgyűlés határozata a legfontosabbak közé tartozik a székely önkormányzat történetében. Itt még megpróbáltak megkapaszkodni az utolsó szalmaszálban, ami a függetlenségüket illetve ősi kiváltságaikat megőrzését jelentette.

Ugyancsak ide a Fancsika-patak partjára hívta össze több mint 300 évvel később Berzenczy László kormánybiztos az 1848-as székely nemzetgyűlést, amelyet kezdetben gróf Mikó Imre elnökletével a Gubernium ellenzett, majd végül bekapcsolódott a szervezésbe.A székely nagygyűlésre 1848. október 16-17-ére mintegy 60000 székely gyűlt össze az öt székely székből: Udvarhelyszékből, Csík- és Háromszékből összegyűltek jelentették a többséget, Marosszékből kevesen, míg Aranyosszékből csak a küldöttség tudott részt venni a fennálló polgárháborús állapotok miatt. Agyagfalván nagyon fontos dolgokról kellett dönteni, amelyeknek a kimenetelét nagyban befolyásolta Berzenczy valamint Mikó kompromisszumos megoldása. Az új programot már engedélyezte a Gubernium is és a Kolozsvári Híradó október 8.-ai száma közölte. . A program 4 alapvető kérdésre kereste a választ, eszerint:

• a székely nemzetnek az uralkodó felség és dinasztia iránti hűség nyilvánítása;
• sérelmei orvoslásának a királyi főkormány útján kérelmezése;
• a magyar kormány által elrendelt honvédelem elintézése;
• a székely nemzet más testvér népek iránti barátságos indulatának kiáltványilag kifejezése;

Ennek fényében indult az Agyagfalvi Székely Nagygyűlés, amelynek az első napja rendben is zajlott, a székelység felesküdött a magyar felelős minisztériumra és a magyar alkotmányra. Második és harmadik nap azonban a tévriasztásoktól felindult tömeg már maga emelkedett a katonai tábor megalakításán tanácskozó vezérkar fölé „Mejnünk mind és azonnal” címszó alatt katonai tábort alapítottak. Mint tudjuk ez a felkészületlen és teljes mértékben elsietett lépés okozta a székelység vesztét az 1848-as szabadságharcban. Ugyanakkor ha az Agyagfalvi Székely Nagygyűlés nem is tudott megfelelni teljes mértékben az elvárásoknak, de egy nagyon fontos döntést hozott. Meghatározta a székelység helyét a magyar polgári nemzetben, valamint fokozta a székelység cselekvőkészségét.

A településnek 1910-ben 946, 1992-ben 797, 2011-ben 734 magyar lakosa volt.

Látnivalók

• Református temploma a falu közepén álló kőkerítéssel övezett gótikus templom 13. századi eredetű, azonban a templomának pontos építési időpontját nem ismerjük. Tornya 1628-ban épült, később többször megmagasították, benne régi kovácsoltvas óraszerkezet van.
• Az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés monumentális emlékművét 1975-től kezdődően Kulcsár Béla, Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművész készítették, 1982-re készült el, hivatalos felavatására csak 1990. október 14-én került sor.

Híres emberek

• Itt született Sándor Gergely kuruc kapitány, aki később holland ezredes lett.
• Itt született Góró Lajos őrnagy, az Erdélyi Múzeum egyik szervezője.

Testvértelepülés

Ország	Település
Magyarország	Kunszállás

Források

• Románia / írta és szerkesztette Ádám László, Belia György, Csatári Dániel, Kosály Márta, Kovács György, Szávai Jenő. Budapest : Panoráma, 1987. 678 p. ISBN 963 243 172 3 Agyagfalvát lásd 470-471. p.
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. Nyomatott Panda és Frohna Könyvnyomdájában.

További információk

• Képek Agyagfalváról a www.erdely-szep.hu honlapon