Főmenü megnyitása
Willis-féle agyalapi artériás gyűrű[1]

Az agyi keringés, a központi idegrendszernek a megfelelő vérellátása nélkülözhetetlen fontosságú az emberi szervezet ezen alapvető szabályozó rendszerének működéséhez. Ez az emberi szervezet vérellátásra legérzékenyebb szerve/szervrendszere, vérellátásának zavarai hamar végzetes kimenetelűek lehetnek.

Tartalomjegyzék

Az agy verőereiSzerkesztés

Az agyat a kétoldali belső feji verőér (arteria carotis interna) és a kétoldali gerincmenti verőér (arteria vertebralis) látja el. Az artériák az agyalapon a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térben helyezkednek el, és egymást összekötő (anasztomizáló) ágaikkal alkotják az agyalapi artériás gyűrűt (circulus arteriosus cerebri; Willis-féle agyalapi artériás gyűrű, vagy hatszög).[2] A belső feji verőér (arteria carotis interna) a közös feji verőér (arteria carotis communis) kettéágazódásánál kezdődik, ahol általában egy helyi tágulata van, ez a sinus caroticus. Az ér felszáll a nyakon, és a koponyaüregbe a halántékcsontban lévő, a koponyaalapon kezdődő saját csatornáján (canalis caroticus) keresztül lép be. Ezután az artéria a barlangos vénás öblön (sinus cavernosus) keresztül, a subarachnoidealis térbe belépve, eloszlik elülső és középső agyi verőérre (arteria cerebri anterior és media). Az utóbbi egy ágcsoportja az agyalapon benyomulva segít a törzsdúcok és a belső tok (capsula interna) ellátásában. A gerinc menti verőér (arteria vertebralis) a kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia) első szakaszának egy ága, a nyakon fut fölfelé a felső hat nyaki csigolya haránt nyúlványaiban lévő lyukakon, majd az öreglyukon (foramen magnumon) lép be, és áttörve a kemény agyhártyát és a pókhálóhártyát belép a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térbe. Azután a nyúltvelőn fölfelé, előre fut. Az alapi verőér (arteria basilaris) a kétoldali gerinc menti verőér egyesüléséből jön létre a híd alsó szélénél. Felfelé száll a híd elülső felszínének közepén saját sekély barázdájában (sulcus basilaris). A híd felső szélén kettéoszlik a két hátsó agyi verőérre (arteria cerebri posterior). Az agyalapi artériás gyűrű a legjelentősebb anasztomózis rendszer. A pókhálóhártya alatti térben futó artériaágak között is vannak kisebb anasztomózisok, de ezek sem tudják kompenzálni a szomszédos területeket ellátó artériák kiesését. Az agy állományába belépő verőerek viszont már jól körülhatárolt területeket látnak el, oldalirányú összeköttetésük minimális, a szomszédos területeket ellátó artériák kiesését nem képesek pótolni, azaz végartériák.

Az agy vénás elvezetéseSzerkesztés

Az agy vénáinak fala vékony, és nem tartalmaznak izomszövetet, valamint nincsenek vénabillentyűik. Az agyból lépnek ki, és a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térben helyezkednek el. Átfúrják a pókhálóhártyát (arachnoidea mater) és a kemény agyhártya (dura mater) belső (meningealis) lemezét, majd a koponyaűri vénás öblökbe (sinus durae matris) ömlenek. Ez utóbbiak a kemény agyhártya sajátos, lényegében véna funkciót betöltő képződményei. A vénás vér fő kilépési helye a torkolati nyílás (foramen jugulare) hátsó, nagyobb része. A vénás öblök utolsó szakasza (sinus sigmoideus) itt megy át a mély nyaki visszérbe (vena jugularis interna).[3] Agyi keringés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés