Aigner Sándor
magyar építész
Aigner Sándor (Temesvár, 1854. július 21. – Budapest, 1912. január 30.)[4] magyar építész.
| Aigner Sándor | |
 | |
| Született | 1854. július 21.[1][2] Temesvár |
| Elhunyt | 1912. január 30. (57 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (18-3-23) |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Örökimádás templom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aigner Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésA Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd külföldön járt tanulmányúton, melyet követően Budapestre költözött. Ő irányította a budai Mátyás-templom restaurálását. 1898-ban a Műemlékek Országos Bizottsága, később pedig az Országos Képzőművészeti és az Országos Középítési Tanács tagjává választották. Eklektikus stílusú épületei hangsúlyozzák a középkori formaelemeket. Ilyenek pl. az Örökimádás templom, az egykori Szent Imre-kollégium, a zágrábi[5] és besztercebányai erdőigazgatósági épületek, illetve a nagybecskereki törvényszék háza.
Felesége Steiner Jozefin volt. Gyermekei Vilmos és Ottó.
Fiumei Úti Sírkertben található védett sírját 2007-ben újíttatta fel a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[6] Sírjának képe.[7]
Ismert épületeinek listája[8][9][10]
szerkesztés- 1886: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (az Országos kiállításra készült)
- 1880-as évek: Dr. Lippich Elek villája, Budapest, Thököly út
- 1894: bérház, 1093 Budapest, Mátyás u. 7.
- 1896: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (a milleniumi ünnepségekre készült)
- 1898–1899: Római katolikus templom, 5200 Törökszentmiklós, Ipolyi Arnold tér 1.
- 1898–1900: Erdőigazgatósági székház, Zágráb
- 1899–1901: Erdőigazgatósági székház, Besztercebánya
- 1903: Ermel-Vojnits Erzsébet sírkápolnája, Bonyhád[11]
- 1903–1908: Örökimádás templom, -apácazárda és oltáregyesületi bérház, 1091 Budapest, Üllői út 77.
- 1904–1905: Járásbíróság, Szászrégen
- 1904–1905: Járásbíróság, Galánta
- 1904–1905: Járásbíróság, Facsád
- 1904–1905: Járásbíróság, Mócs
- 1905: Törvényszéki palota, Nagybecskerek
- 1905–1909: Szent Rókus-templom, 6724 Szeged, Szent Rókus tér
- 1906–1908: Szent Imre-kollégium, 1117 Budapest, Fehérvári út 17.
- 1908–1910: Papnevelő intézet, Győr (Czigler Győző terveinek átdolgozásával)
- 1908: Plébániatemplom, Kisláng
- 1909–1910: Járásbíróság, Sárvár
- 1910–1912: Plébániatemplom, Mecseknádasd
- 1911–1912: Járásbíróság, Tasnád
Meg nem valósult tervei
szerkesztés- 1883. Aradi színház, Arad
- 1885. Ívócsarnok, Budapest, Andrássy út városligeti torkolatánál
- 1895 k.: Erzsébetvárosi plébániatemplom, Budapest, Rózsák tere – végül Steindl Imre tervei szerint épült meg, ez a mai Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (1074 Budapest, Rózsák tere 8.)
- 1904:[12] Gyulafehérvári Törvényszéki Palota
- 1905:[13] a Kultuszminisztérium Palotája
- 1905:[14] Zólyomi evangélikus templom és nagybecskereki törvényszéki palota
- 1906:[15] első díjat nyert a Szegedi Fogadalmi templom tervpályázatán Rainer Károllyal – az épület végül Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei szerint épült fel (6720 Szeged, Dóm tér 15.)
- 1907:[16][17] a földművelésügyi minisztérium palotája átalakítása
- 1909: első díjat nyert a pestvidéki törvényszék épületi terve is – az épület végül Aigner halála miatt Jablonszky Ferenc és Hübner Jenő tervei szerint épült fel, ez a mai Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet (1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.)
Restaurátori munkálatai
szerkesztés- veszprémi székesegyház
- szabadkai Szent Ferenc templom
- győri székesegyház
Képtár
szerkesztés-
Az Örökimádás templom -
Az Örökimádás templom szentélye -
Törökszentmiklósi templom -
Törökszentmiklósi templom (részlet) -
Törökszentmiklósi templom (részlet) -
Ermel-Vojnits mauzóleum, Bonyhád -
Sárvári Járásbíróság -
Szent Rókus templom, Szeged
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00126.htm, Aigner Sándor, 2017. október 9.
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Aigner Sándor gyászjelentése (1912). (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Damjanovic, Dragan. „In the Shadow of Budapest (and Vienna) – Architecture and Urban Development of Zagreb in the Late 19th and Early 20th Centuries. // Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies. 67 (2018) , 4; 522-551” (angol nyelven). Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies.
- ↑ 2007 folyamán felújított védett sírok. Magyar Temetkezés, 2007. októberi szám, 14. o.
- ↑ Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely online adatbázisa.
- ↑ http://nevpont.hu/view/141
- ↑ Lyka Károly szerk.: Művészet 11. évfolyam (Budapest, 1912) II. szám
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220130_kozepkor_a_szazadelon_aigner_sandor_epiteszeti_munkassaga
- ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11167
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1904_12/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=14&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1905_07/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=36&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1905_09/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=10&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1906_10/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=32&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_03/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=45&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1907/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=121&layout=s
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
szerkesztés- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5