Ajánlattevő (közbeszerzés)

A közbeszerzési ajánlattevő a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők egyik típusa. A többi gazdasági szereplőtől (pl. az alvállalkozótól) az különbözteti meg, hogy az eljárásban ő nyújtja be az ajánlatot. A magyar jog szerint elvileg bármely természetes személy, jogi személy vagy egyéni cég ajánlattevő lehet (külföldi személy is), ha a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. További feltétel, hogy az ajánlattevő ne álljon kizáró okok hatálya alatt, illetve alkalmas legyen a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésére.

Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. A több ajánlattevőből álló csoportot néha közbeszerzési konzorciumnak nevezik.

Az Európai Unió 2014-ben indult közbeszerzési reformja jelentős változásokat hozott az ajánlattevőkkel kapcsolatos szabályozásban. Szigorodtak és szaporodtak a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos szabályok, ugyanakkor egyszerűsödött az igazolás rendszere. Mindez a magyar jogba a 2015. évi CXLIII. törvénnyel került be.

FogalmaSzerkesztés

Közbeszerzési eljárásban természetes személyek (emberek) vagy szervezetek (jogi személyek, egyéni cégek) lehetnek ajánlattevők. Több ajánlattevő össze is állhat, és ekkor közösen tehetnek ajánlatot. Fontos követelmény valamennyi személlyel szemben, hogy gazdasági tevékenységet folytassanak, tehát a piacon árukat, szolgáltatásokat vagy építési beruházások kivitelezését kínálják. Az ajánlattevő – ha nyertesnek nyilvánítják – szerződés keretében ezen gazdasági tevékenység elvégzésére vállal kötelezettséget ellenszolgáltatás (vételár, szolgáltatási díj stb.) ellenében. Ajánlattevő sokféle személy lehet. Pl. egy művész, aki elkészít egy köztéri szobrot, egy KKV, amelyik kifesti az iskolát, vagy egy multinacionális nagyvállalkozás, amelyik autópályát vagy koncerttermet épít.

Kizáró okokSzerkesztés

A közbeszerzési törvény több olyan okot is meghatároz, amelyek közérdekből vagy az eljárás sikere érdekében kizárják, hogy valamely személy ajánlattevőként indulhasson adott közbeszerzési eljárásban. A kizáró okoknak két fajtája van. Kötelező kizáró ok esetén a törvény rendelkezésénél fogva nem lehet ajánlattevő az adott személy. Fakultatív ok esetén az ajánlatkérő dönti el, hogy kizárja-e az eljárásból az ok hatálya alá eső személyt. (Az ajánlatkérő új okot nem alkalmazhat. Csak arra van joga, hogy a törvényben felsorolt fakultatív okot alkalmazza, vagy sem.)

A kizáró okok köre időről-időre változik. A 2014-es közbeszerzési reform során az európai jogalkotó több új okot is meghatározott.

Az ajánlattevőre vonatkozó főbb kötelező kizáró okok:

Főbb fakultatív (választható) kizáró okok:

AlkalmasságSzerkesztés

Eltérően a kizáró okoktól, az alkalmassági feltételeket nem a jogalkotó, hanem az ajánlatkérő határozza meg. Az alkalmassági feltételek az ajánlattevő következő tulajdonságaival, képességeivel lehetnek kapcsolatosak:

  • a gazdasági és pénzügyi helyzete,
  • műszaki és szakmai alkalmassága,
  • nyilvántartásban való szereplése,
  • engedéllyel, jogosítvánnyal, illetve
  • szervezeti vagy kamarai tagsággal való rendelkezése.

Egységes európai közbeszerzési dokumentumSzerkesztés

Az egységes európai közbeszerzési dokumentum (European Single Procurement Document, ESPD) az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány, mely a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos előzetes igazolást szolgálja. Az ESPD a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűsíti az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban való szereplését, mivel könnyű a megtétele (különösen az elektronizáció miatt) és csak akkor kell a nyilatkozatba foglaltak valódiságát igazolni, ha az ajánlattevő nyertes lesz.

Elektronikus közbeszerzésSzerkesztés

2018-ban indult Magyarországon az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR). A közbeszerzési eljárásokat az óta ezen az internetes portálon kell lebonyolítani. Az ajánlattevő munkatársait és szervezetét regisztrálni kell a rendszerben, mivel ajánlatot tenni csak a rendszeren keresztül lehet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eltiltott ajánlattevők. Közbeszerzési Hatóság. (Hozzáférés: 2019. április 8.)

Kapcsolódó jogSzerkesztés

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 184-238. o. (2019). ISBN ISBN 978-615-5710-65-0 

ForrásSzerkesztés

  • szerk.: Dezső Attila: Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer, (2016)