Ajak (település)

magyar város

Ajak város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Ajak
Ajak2016.jpg
Ajak címere
Ajak címere
Ajak zászlaja
Ajak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás város[1]
Polgármester Dr. Ragány Adrienn (független)[2]
Irányítószám 4524
Körzethívószám 45
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség3730 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség149,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ajak (Magyarország)
Ajak
Ajak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 54″
Ajak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ajak
Ajak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ajak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajak témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén fekszik. A település egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik. A legközelebbi város Kisvárda (6 km). További közeli települések: Anarcs, Gyulaháza, Nyírtass, Pátroha, Rétközberencs.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

 
Emlékkő

Az egyik legrégibb szabolcsi település. Családnévből származó nevének első, 1270-ből fennmaradt írásos alakja Ayac. IV. Béla és V. István királyi adományaként kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba.

A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el. Így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.

A 19. században kétszer is (1831, 1873) kolerajárvány pusztított a faluban.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15-én városi címet kapott.[4]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

HagyományokSzerkesztés

A település híres népviseletéről. Régen már a gyermek születésétől kezdődően megvoltak a szigorú, a gyermek 4 éves koráig nemtől független szabályok az öltözködést illetően. Ezután természetesen nemenként és korosztályonként változtak; a ruha színe egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak az emberek. Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt. Azonban az ajaki ruhát csak a településen belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt ún. idegenes ruhában tették. A vasárnapi mise „kötelező” volt. A háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak egész utcát betöltő menetükkel a templomba.

Hagyományai voltak-vannak a faluban a szövésnek is: az ún. retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták terjedtek el, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. Az ünnepi kendőt (kakasos és kelyhes minta váltakozva) csak kevesen tudták elkészíteni, generációnként egy-két ember a faluban.

Ma a hagyományőrzésről az óvoda, az iskola, illetve a citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.

NevezetességeiSzerkesztés

EmlékművekSzerkesztés

  • a második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve (1989)
  • a település 700 éves évfordulójára készült emlékmű (1993)
  • Millenniumi emlékmű (2000, hivatalos átadás 2001-ben)

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Leskovics Béla (KDNP)[6]
  • 1994-1998: Leskovics Béla (KDNP)[7]
  • 1998-2002: Kovács Pál (független)[8]
  • 2002-2006: Kovács Bertalan (Összefogás Megyénkért)[9]
  • 2006-2010: Kerekes Miklós (független)[10]
  • 2010-2014: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014-2019: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Dr. Ragány Adrienn (független)[2]

A településről eddig megjelent művekSzerkesztés

  • Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet
  • Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon
  • Varga Gyula: Az ajaki leánytánc
  • Kiss Lajos: A régi Rétköz (ajaki dülők)
  • Dr. Ortutay Gyula: Szerelem Ajakon a házaséletig
  • Hegedűs Gusztávné: Ajakról, színesen
  • Hasulyó Ferenc: Ajakról az Avas tetejére
  • Mészáros Attila: "Arra járnak a szép ajaki jányok..."

TestvértelepüléseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://ajak.hu/index.php/hu/
  2. a b Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  8. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés