Akhilleusz

görög mitológiai alak

Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész). Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse, a görög hős (hérósz) – nem tökéletes – típusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos.

Akhilleusz
Leon Benouville The Wrath of Achilles.jpg
Született nincs
Elhunyt nincs
Trója
Házastársa Déidameia
Élettárs
Gyermekei
SzüleiThetisz
Péleusz
Tisztség a mürmidónok királya
A Wikimédia Commons tartalmaz Akhilleusz témájú médiaállományokat.

IfjúkoraSzerkesztés

A homéroszi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög és római költők. Szerintük Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel a titán Prométheusz elárulja nekik a jóslatot, miszerint Thétisz gyermeke hatalmasabb lesz nemzőapjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok halandó fejedelmével házasította össze. Az újszülött Akhilleuszt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sérthetetlenné tegye. Ennek során azonban a sarkánál fogva kellett tartania, amely nem ért a folyóba, így ez maradt Akhilleusz egyetlen sebezhető pontja. Ezt követően Thétisz visszatért a tengerbe, magára hagyva férjét és gyermekét. Ezért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett. Egy változat szerint azért, mert Thétisz nem a Sztüx folyó vizével, hanem a gyermek tűz fölé tartásával kívánta sebezhetetlenné tenni azt, a terembe lépő Péleusz pedig rémületében megakadályozta, hogy felesége befejezhesse a szertartást.

Tanítója Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta, majd Phoiniksz, későbbi harcostársa a Trójai háború alatt. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg, az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette.

TrójaSzerkesztés

A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert a jós Kalkhasz kinyilatkoztatta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a leánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Odüsszeusz és társai úgy tettek, mintha a szigetet támadás érte volna, Akhilleusz azonnal megragadta az egyik kardot, ezzel leleplezve magát. A háború első kilenc évében főleg a Trója környékének helységeit pusztította, földúlta Leszboszt, Lürnésszoszt, Abüdoszt stb.

 
Pentheszileia amazon és Akhilleusz
 
Akhilleusz Lükomédész király udvarában (Attikai szarkofág részlete)
 
Akhilleusz megölte a trójai Hektórt, holttestét pedig meggyalázta

Miután Agamemnón elvette rabnőjét, Briszéiszt – egyes mítoszváltozatokban Briszéisz Diomédész kedvese volt –, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és trójaiak pusztítják egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a tétlenséget, így elkérte Akhilleusz fegyvereit és páncélját, és maga állt a mürmidónok élére. Rendkívül eredményes rohamot vezetett Trója ellen, végül azonban Hektór végzett vele és magához vette a fegyvereit. Akhilleusz bosszút esküdött, majd új a Héphaisztosz istentől kapott új fegyverzetet felöltve a trójaiakra támadt, visszaszorítva őket a városba, majd párviadalban megölte Hektórt.

A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és körülvonszolta a város körül, majd a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazónt, Pentheszileiát és Memnón aithiopsz királyt is megölte – sőt Therszitészt is mivel az kigúnyolta amikor beleszeretett a halott Pentheszileiába és annak holtteste fölött sírt – végül Apollón Parisz képében a sarkán meglőve leterítette.

A hős holttestét a hadsereg máglyán égette el. Egyes változatok szerint a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, ahol Akhilleusz újabb, boldog életet élhetett Helenével. Házasságukból született Euphorion. Korábban, Szküroszon fogant és született másik fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után.

EmlékezeteSzerkesztés

Különösen tisztelték a Fekete-tenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképpen pedig a Borüszthenész torkolata táján.

Nevének etimológiájaSzerkesztés

Nevét etimológusok többféleképpen magyarázták. Lehetséges, hogy a név folyamistent jelent, s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, amely a latin aqua (= víz) és Akhelóosz szavakban van meg (hettita eku = „inni”). Ugyanakkor az akháj népnév is lehetséges, hettita megfelelője körülbelül Aḫḫilawaš lenne, ami összevethető Ahhijava királyság nevével. Az ismert hettita-hurri szavak alapján a šiḫill(iy)aš kifejezés is lehetséges, amely a „szent víz”, „tiszta víz” összetétel első tagja a šiḫill(iy)aš watar fogalomban.

ForrásokSzerkesztés