Akita (település)
Akita (秋田市; Hepburn: Akita-shi) Akita prefektúra székhelye. Lakosság 2013. szeptemberi becslések szerint 320 232 fő, népsűrűsége 354 fő/km². A város teljes területe 905,67 km².
| Akita (秋田市) | |||
 | |||
| A Taihei-hegy, a Kubota kastély, az Akita–Araja Szélfarm, a Hitocumori-park, az Akita Skydome, az Akitai Művészeti Múzeum, az Akitai Akarengakan Múzeum és az Akita City Gymnasium | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Japán gyertyánszil | ||
| Virág | Satsuki azalea | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Tókoku | ||
| Prefektúra | Akita prefektúra | ||
| Polgármester | Hozumi Motomu | ||
| Irányítószám | 010-8560 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 302 984 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 905,67 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″Koordináták: é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Akita térképén | |||
| Akita weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akita témájú médiaállományokat. | |||
![Akita címere]]](/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_Akita,_Akita.svg)
![Akita zászlaja]]](/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Akita,_Akita.svg)
Történelme szerkesztés
A modern Akita helyén egykoron a Deva provincia volt, évezredek óta lakott terület. A város határain belül található Dzsizóden-romok jelentős régészeti lelőhely a paleolitikumi Japán és a Dzsómon- és a Jajoi-kor közötti leletekkel. A Nara-kor alatt, 733-ban a császári család felépítette az Akita kastélyt, hogy a helyi emisi törzseket az irányítása alá vonja. A területet a Szengoku-korban egymást követő helyi szamurájklánok vezették, amíg az Edo-korban a Szatake-klán irányítása alá nem vette a Kubota tartományt. A Tokugava-sógunátus alatt a várváros alakult ki a Kubota kastély körül.
A Meidzsi- és a Taisó-kor szerkesztés
A Meidzsi-kor kezdetén a Kubota tartományt feloszlatták, a várvárost Akita és Kubota városára osztották fel. Az Akita prefektúrát 1871-ben alapították, első polgármestere Jositake Sima volt. 1878-ban az Akita körzetet Kitaakita és Minamiakita körzetekre osztották fel. Akita városának jelentős része az 1886. április 30-i tűzvészben odaveszett.
Az önkormányzati rendszer 1889. április 1-i bevezetésével Akita városa hivatalosan is létrejött, Kubota és Akita bekebelezésével. A kikötői területekből Cucsizakiko városa lett, ami a Minamiakita körzet része lett. Az első városháza az egykori Minamiakita körzeti iroda volt. 1898 szeptemberében a Japán Császári Hadsereg 17. gyalogezredét Akitában alapították meg. A város első közkönyvtára 1898-ban nyílt meg, míg a város villamosítását 1901-ben kezdték meg. Az Akita állomást 1902-ben nyitották meg, a víz- és telefonhálózatot 1907-ben adták át.
A Taisó-kor alatt tovább fejlődött a város, amikor a Nippon Oil 1914-ben elkezdte kiaknázni a közeli Kurokava olajmezőket, illetve amikor 1917-ben megnyílt a Bank of Japan helyi irodája.
A Sóva-kor szerkesztés
1935-ben a Nippon Kogyo (a Jomo elődje) elkezdte kiaknázni a közeli Jacuhasi olajmezőket. 1941-ben megalapították az Akita Bankot.
A háború 1945. augusztus 14-én elpusztított a várost. Cucsizaki-légicsapás során több, mint 250 ember vesztette életét, amikor 134 amerikai B–29 Superfortress bombázó éjféltől kora hajnalig támadta a várost. Célpontjuk a Nippon Oil egyik olajfinomítója volt Cucsizakiban. A jelentések szerint ez volt a második világháború legtávolabbi és egyben utolsó bombázóbevetése, ami mindössze néhány órával Japán fegyverletétele előtt történt.[2]
A háború utáni időkben, 1961-ben Akitában tartották a 16. Japán nemzeti sportfesztivált. Az 1983-as Nihonkai–Csúbu földrengést követő cunamiban 3 akitai lakos életét vesztette.
A Heiszei-kor szerkesztés
Akita 1997. április 1-jén nagyobb önállóságot kapott, az Akita Sinkanszen is ebben az évben kezdte meg a működést. 2001 augusztusában Akitában rendezték meg a Világjátékokat, a nyitóceremónia a Jabasze Atlétikai Stadionban volt. A város 2004-ben ünnepelte alapításának 400. évfordulóját.
2005. január 11-én a kavabe körzeti Kavabe és Júva városát beolvasztották Akitába, a Kavabe körzetet pedig feloszlatták. A városháza ugyanott maradt, Kavabe és Júva városházáit közigazgatási negyedként használják tovább. 2007-ben Akitában rendezték meg 62. Japán nemzeti sportfesztivált.
Földrajz szerkesztés
Akita városa Akita prefektúra központi részének tengerparti síkságain helyezkedik el, nyugatra a Japán-tenger határolja. Az Omono folyó keresztülszeli a várost.
Környező települések szerkesztés
Éghajlat szerkesztés
Akita a párás szubtrópusi (Köppen Cfa) éghajlati átmeneti zóna alá esik, Japán legnépesebb városa ezen éghajlati övezet legészakabbi végén, ami így nagyon közel van a párás kontinentális éghajlati (Köppen Dfa) zónához. Akitának hideg, nagyon csapadékos telei és nagyon meleg, száraz nyarai vannak. A havi átlaghőmérséklet 0,1 °C (32,2 °F) (januárban) és 24,9 °C (76,8 °F) (augusztusban) közé esik. A Japán-tenger partjaihoz való közeli elhelyezkedése végett erős havazások jellemzőek a területre, telenként az átlag valamivel 377 centiméter (148 in) fölött van, aminek nagy része december és március között hullik le. A csapadék jól eloszlik egész évben, azonban az év második felében valamivel nagyobb. A napok kétharmadán hullik valamilyen csapadék, legyen az eső vagy hó.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,7 | 19,8 | 21,0 | 28,0 | 31,8 | 33,7 | 37,9 | 38,2 | 36,1 | 28,9 | 23,3 | 21,4 | 38,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,8 | 3,5 | 7,4 | 14,0 | 19,0 | 23,2 | 26,5 | 29,0 | 24,7 | 18,6 | 11,9 | 5,9 | 15,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 0,1 | 0,5 | 3,6 | 9,6 | 14,6 | 19,2 | 22,9 | 24,9 | 20,4 | 14,0 | 7,9 | 2,9 | 11,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −2,3 | −0,1 | 5,1 | 10,5 | 15,5 | 19,8 | 21,3 | 16,5 | 9,8 | 4,1 | 0,0 | 8,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −19,8 | −24,6 | −19,5 | −7,2 | −1,4 | 4,1 | 8,9 | 9,0 | 3,1 | −1,4 | −5,4 | −18,7 | −24,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 119 | 89 | 97 | 113 | 123 | 118 | 188 | 177 | 160 | 157 | 186 | 160 | 1687 |
| Havi napsütéses órák száma | 40 | 63 | 125 | 170 | 182 | 176 | 150 | 193 | 154 | 145 | 83 | 45 | 1526 |
| Forrás: Japan Meteorological Agency 観測史上1～10位の値（年間を通じての値） | |||||||||||||
Gazdaság szerkesztés
Akita gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, abból is elsősorban a rizstermesztéstől, illetve az erdészettől és a nyersanyag-kitermeléstől. Akita területén található az ország egyik legfontosabb olajmezeje. Az olajfinomítás, a fa- és fémmegmunkálás, valamint a selyemtextíliák gyártása a város fő iparágai. Akita két regionális, az Akita prefektúrát és a nagyobb Tóhuku régiót ellátó bank, az Akita Bank és a Hokuto Bank székhelye is.
Népesség szerkesztés
| Lakosok száma | 323 600 | 323 232 | 315 814 | 302 984 |
| 2010 | 2013 | 2015 | 2021 |
Oktatás szerkesztés
Egyetemek szerkesztés
Közlekedés szerkesztés
Repülőterek szerkesztés
Vasút szerkesztés
- JR East – Akita Sinkanszen
- JR East – Óu fővonal
- JR East - Uecu fővonal
- Simohama - Kacurane - Araja - Ugo–Usidzsima - Akita
- JR East – Oga vonal
- Akita Rinkai Railway Company (teherszállítás)
Autópályák szerkesztés
- Akita autópálya
- Nihonkai–Tóhoku autópálya
- National Route 7
- National Route 13
- National Route 46
- National Route 101
- National Route 285
- National Route 341
Busz szerkesztés
- Akita Chūō Kōtsū
Kikötők szerkesztés
Tömegmédia szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
- Az egykori Kubota kastély helyszíne (Szensu park)
- Az egykori Akita kastélyhelyszíne (Takasimizu park)
- Dzsizóden romok
- Akita Prefekturiális Múzeum
- Akita Szensu Művészeti Múzeum
- Akita Művészeti Múzeum
- Akita Omorijama Állatkert
- Akita Prefectural Baseball Stadium
- Akita Yabase Stadium
- Akita Prefectural Gymnasium
- Akita Békepagoda
Rendezvények szerkesztés
Akita Kantó fesztivál szerkesztés
Az Akita Kantó nyári fesztivál körülbelül 350 évre vezethető vissza, és a Japán egyéb területein rendezett tanabata fesztiválokhoz hasonlítható. A fesztivál résztvevői 15 méteres póznákat egyensúlyoznak, melyekre 230 lámpás van felaggatva. A főrendezvényt a délutáni és esti órákban tartják, minden év augusztus 3-a és 6-a között.
A fesztivál ideje során a nappali világosság alatt Kantó mutatványokat is rendeznek a Szensu parkban, melynek számos amatőr résztvevője is szokott lenni. Ezt először 1931-ben rendezték meg, azóta az 1935 és 1946, illetve az 1953 és 1965 közötti évek kivételével minden évben megtartják.
Szűz Mária-jelenések szerkesztés
Akitai Miasszonyunk a neve annak a Szűz Mária-jelenés, melyet Szaszagava Ágnes Kacuko nővér jelenetett 1973-ban Juzavadai külterületén, Akita városától nem messze. A jelenést 1988-ban hitelesnek ítlélte az Apostoli Szentszék.[3] A hitelesítést Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa végezte.
Testvérvárosok szerkesztés
Nemzetközi szerkesztés
- Lancsou, 1982. augusztus 5. óta
- Passau, 1984. április 8. óta
- Malabon City, 1987. július 15. óta
- Kenai, 1992. január 22. óta- - St. Cloud, 1993 óta
- Vlagyivosztok, 1992. június 29. óta
Belföldi szerkesztés
- Hitacsióta (Ibaraki prefektúra)
- Daigo (Kudzsi körzet, Ibaraki prefektúra)
Források szerkesztés
- ↑ 秋田県の人口と世帯（月報） | 美の国あきたネット (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Reyher, Charles. Memoirs of a B-29 Pilot, page 146 (Lulu.com 2008): "This superfortress strike unwittingly collapsed a coup in progress at the Japanese Imperial Palace and saved Tokyo from a nuclear strike and ended World War II."
- ↑ EWTN on Akita approval. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
További információk szerkesztés
- Akita weboldala (japánul)
