Aktöbe
Aktöbe (kazak: Ақтөбе, Aqtöbe; orosz: Актобе, Aktobe; 1999-ig Актю́бинск, Aktyubinszk) város Kazahsztánban a Jelek folyó két partján, az Aktöbe terület közigazgatási központja. 2021-ben 513 004 lakosa volt.[2]
Aktöbe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kazahsztán | ||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1869 | ||
Polgármester | Aszhat Saharov | ||
Irányítószám | 030000 | ||
Körzethívószám | 7132 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 387 807 fő (2015)[1] | ||
– elővárosokkal | 894 333 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 219 m | ||
Terület | 297,39 km² | ||
Időzóna | UTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC) | ||
Világörökség-azonosító | 1442-013 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 17′ 01″, k. h. 57° 13′ 47″50.283611°N 57.229722°EKoordináták: é. sz. 50° 17′ 01″, k. h. 57° 13′ 47″50.283611°N 57.229722°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aktöbe témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA mai Aktöbe régió területe számos közép-ázsiai kultúra és birodalom emelkedésének és bukásának volt tanúja. 1869-ben egy orosz katonai erőd épült a Kargali és a Jelek folyók összefolyásánál, az Orenburg-Kazalinszk vasútvonal mentén. Ettől az időszaktól kezdve szláv telepesek kezdtek a régióba letelepedni gazdálkodás céljából, és hamarosan település alakult ki az erőd körül. 1874-ben az erőd területét kiterjesztették, és az utakat az erőd kapujáig vitték el. 1891-ben a települést körzeti városnak, hivatalosan Aktjubinszknak nevezték el.
A 19. század végén és a 20. század elején gyorsan bővült a település. Míg az 1889-es népesség 2600 volt, 1909-re a lakosság több mint négyszeresére, 10 716 lélekre nőtt. A századfordulón a városban már két templom, egy tatár mecset, egy orosz-kirgiz fiú és lányiskola, egy klinika, egy bank, egy posta, városi park, mozi és két malom is működött. 1901-től a Trans-Aral vasút is a keresztül ment a városon. Az első világháborút megelőző években az ipar is kezdett fejlődni a városban: egy villamos gyár, egy téglagyár is épült, és éves vásártartási jogot is kapott.
Népessége
szerkesztésAktöbe népességének változása
szerkesztésLakosok száma | 2817 | 48 749 | 190 569 | 249 759 | 262 830 | 348 956 | 371 357 | 476 967 | 513 004 | 570 475 |
1897 | 1939 | 1979 | 2004 | 2007 | 2010 | 2013 | 2018 | 2021 | 2024 |
A népesség etnikai összetétele
szerkesztésA város lakosságának etnikai összetétele változatos. A 2009-es népszámlálás eredményei szerint a kazakok alkották a legnagyobb etnikai csoportot Aktöbe város közigazgatási területén. Mögöttük, jelentős lemaradással az oroszok álltak, akik korábban uralták a várost. Az ukránok, tatárok, németek, koreaiak és más nemzeti kisebbségek aránya elenyésző.[3]
|
|
|
|
|
2021 elején Aktöbe város lakossága a régió lakosságának 57,36 %-át tette ki.[8] A régióban élő kazakok 55,21 %-a, míg a oroszok 73,23%-a Aktöbében él. Hasonló helyzet alakult ki a tatárok (73,59%), koreaiak (85,39%), azeriek (76,88%), örmények (81,08%) körében is.[7]
Földrajza
szerkesztésA város földrajzi koordinátái é. sz. 50°18′ 00″, k. h. 57°10′ 00″.
Földrajzi helyzete
szerkesztésA város az Aktöbe terület északi részén fekszik, az Urál bal oldali mellékfolyójának, a Jelek folyónak kezdetben csak a bal, mára mindkét partján, azon a helyen, ahol a Kargali folyó beletorkollik; a Poduralszkoje-fennsík középső részén, amely 250-400 m magasságban elterülő síkság.[9] Poduralszkoje-fennsík jellegzetessége, hogy a talajok alatt kréta időszaki ásványi alapréteg található (a mélyedésekben paleogén agyagok borítják), ami azt eredményezi, hogy azokon a helyeken, ahol az erózió következtében a talajréteg lepusztult, fehér színű krétakori lerakódások látszanak.[10]
Európa és Ázsia határa
szerkesztésAz Európa és Ázsia közötti határ meghatározásának kérdése nagyon ellentmondásos. Ha az Urál folyó mentén húzzuk meg a határt ezen földrészek között, akkor Aktöbe kétségtelenül Ázsiában fekvő város lesz. Azonban Európa, a legtöbb geográfus által jelenleg elfogadott keleti határai felölelik Kazahsztán egy kis részét, ahol a Kaszpi-tenger partja által alkotott európai határt a kazahsztáni Zsem folyón és a Mugalzsar dombok kötik össze az Urállal, az Urál déli nyúlványával. Eszerint Aktöbe európai város.[11]
A földgömb jelentős, nagy földrajzi egységekre való felosztása során a legtöbb modern geográfus az egykori Szovjetuniót különálló területi egységként kezelte, amely egy kontinenshez hasonlítható, ami nyugaton kissé elkülönült Európától, délen és keleten pedig Ázsiától; ezt a különbséget a Szovjetunió háromnegyedét kitevő Oroszország esetében is fenntartották.[11]
Éghajlata
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 4,1 | 5,5 | 23,6 | 30,9 | 38,3 | 40,2 | 42,2 | 41,1 | 38,3 | 29,7 | 17,0 | 13,0 | 42,2 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −8,4 | −7,6 | −0,5 | 13,7 | 22,6 | 28,4 | 30,1 | 28,6 | 21,7 | 11,9 | 0,8 | −5,9 | 11,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −12,4 | −12,1 | −5,4 | 7,5 | 15,2 | 20,9 | 22,8 | 20,9 | 14,5 | 6,3 | −3,0 | −9,8 | 5,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −16,4 | −16,6 | −10,2 | 1,2 | 7,8 | 13,3 | 15,6 | 13,3 | 7,3 | 0,7 | −6,8 | −13,6 | −0,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,6 | −39,3 | −36,4 | −16,4 | −3,8 | 0,9 | 6,0 | 1,6 | −7,4 | −13,6 | −30,4 | −41,5 | −41,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 22 | 26 | 28 | 31 | 39 | 31 | 29 | 20 | 27 | 28 | 30 | 336 |
Forrás: Климат и погода в Актобе |
Aktöbe híres szülöttei
szerkesztés- Nyikolaj Kuznyecov (1911–1995), mérnök-altábornagy, akadémikus, számos repülőgép- és rakétahajtómű főkonstruktőre.
- Rasid Nyezsmetgyinov (1912–1974), nemzetközi sakkmester, ötszörös szovjet bajnok
- Viktor Pacajev (1933–1971), űrhajós
- Viktor Modzolevszkij (1943–2011), világbajnok párbajtőrvívó
- Marat Oszpanov (1949–2000), a Kazah Köztársaság parlamentje alsóházának (mazsilisz ) első elnöke, akadémikus
- Marat Tazsin , (sz. 1960) külügyminiszter (2007–2009), 2014-től oroszországi nagykövet
- Jurij Loncsakov (sz. 1965), űrhajós
- Valerij Ljukin (sz. 1966), 2x olimpiai bajnok tornász (Szöul 1988)
- Galib Zsafarov (sz. 1978), világbajnok ökölvívó
- Zsalgasz Zsumagulov (sz. 1988), MMA harcos
- Dimash Qudaibergen (sz. 1994), énekes, zeneszerző, multiinstrumemtalista
- Szabina Altinbekova (sz. 1996), röplabdázó
- Bala (Danyijar Kulimsa) (sz. 1998), a kazak Ninety One együttes énekese
- Jevgenyij Fjodorov (sz. 2000), kerékpáros, 2020-ban a Székelyföldi Körverseny (Tour de Szeklerland ) egyik szakaszának győztese
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://pop-stat.mashke.org/kazakhstan-cities.htm
- ↑ City & town of Kazakhstan (pop-stat.mashke.org)
- ↑ Актюбинская область. Итоги Национальной переписи населения Республики Казахстан 2009 года Archiválva 2014. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Asztana, 2011. – 2. kötet 4–9. o.
- ↑ Первая всеобщая перепись населения Российской Империи 1897 г. Распределение населения по родному языку и уездам Российской Империи кроме губерний Европейской России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Всесоюзная перепись населения 1939 года. Национальный состав населения районов, городов и крупных сел союзных республик СССР. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Численность населения Республики Казахстан по отдельным этносам на начало 2015 года (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2015 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті, 2015. június 1. [2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ a b 2021 жыл басына Қазақстан Республикасы халқының жекелеген этностары бойынша саны (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2021 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті. [2021. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Об изменении численности населения Актюбинской области в разрезе городов и районов с 1 января 2020 года до 1 января 2021 года. [2022. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Топонимика Казахстана: Энциклопедический справочник. Alma-Ata: Аруна Ltd. 2010. 816. o. ISBN 9965-26-330-2
- ↑ Почвенный институт имени В. В. Докучаева. Почвенно-географическое районирование СССР в связи с сельскохозяйственным использованием земель. — Изд-во Академии наук СССР, 1962.
- ↑ a b Európa - az Encyclopædia Britannica szócikke