Al-Ádil Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Ádil Túmán Báj, azaz Szajf ad-Dín Túmán Báj, másképp Túmánbáj (? – 1501 áprilisa után) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok huszonkettedik szultánja volt (uralkodott 1501 januárjától április 19-ig). Teljes titulusa al-Malik al-Ádil, melynek jelentése „az igazságos király”.
| Al-Ádil Túmán Báj | |
| Egyiptom szultánja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1501 januárja – április 19. | |
| Elődje | Al-Asraf Dzsanbulát |
| Utódja | Al-Asraf Kánszauh |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1461 Kairó |
| Elhunyt | 1501 áprilisa után |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Ádil Túmán Báj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Túmán Báj al-Asraf Kájitbáj befolyásos mamlúkja volt, vezető szerepet játszott fia és örököse, az új haderőt kialakítani akaró an-Nászir Muhammad meggyilkolásában 1498. október 31-én. Már ekkor magának szerette volna megszerezni a hatalmat, de a többi előkelőség rászorította, hogy a davádári tisztséggel megelégedve egy bábot tegyen trónra az-Záhir Kánszauh személyében. Davádárként kemény eszközökkel harcolt a felső-egyiptomi nomád lázadók ellen, majd 1500 júniusában Kairóba vonult, és ágyúival lövetni kezdte a fellegvárat. Bár Kánszauh titokban elmenekült, a potentátok ezúttal is megakadályozták Túmán Báj trónra lépését, és Dzsánbulát atabéget tették trónra. Túmán Báj ezúttal kevesebbet várt: már 1501 januárjában rátámadt a fővárosra egy szíriai expedícióról hazatérve, és megszerezte a hőn áhított szultáni címet. A többi mágnás azonban nem véletlenül állt vele szemben a korábbi kísérletei során: záros határidőn belül megbuktatták, és áthidalásképpen egy kevésbé jelentős személyiséget, a Túmán Báj által davádárrá kinevezett Kánszauh al-Gaurit segítették hatalomra. Személyében a rohamosan hanyatló Mamlúk Birodalom utolsó jelentős uralkodója lépett trónra.
Források szerkesztés
- P. M. Holt: The Age of the Crusades: The Near East from the Eleventh Century to 1517. London: Longman. 1986.