Al-Huszajn ibn Ali

A Mohamed unokája, harmadik síita imám

Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب ) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták a harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után.

Al-Huszajn ibn Ali
(الحسين بن علي)
Audience with Imam Hossein (cropped) by Hossein Qollar Aqasi, Reza Abbasi Museum.jpg
Született 626. január 10.
Medina
Elhunyt 680. október 10. (54 évesen)
Kerbela
Állampolgársága
  • Rásidún Kalifátus
  • Omajjádok
Házastársa
  • Layla bint Abi Murrah al-Thaqafi
  • Shahrbanu
  • Umm Ishaq bint Talhah
  • Rubab bint Imra al-Qais
Gyermekei
  • Ali ibn al-Husayn Zayn al-'Abidin
  • Ali al-Akbar ibn Husayn
  • Ali al-Asghar ibn Husayn
  • Ruqayyah bint Husayn
  • Fátima bint Huszajn
  • Sakinah (Fatima al-Kubra) bint Husayn
  • Kholat bint Husayn
SzüleiFátima bint Muhammad
Ali kalifa
Foglalkozása
  • államférfi
  • teológus
Tisztség Imamate (669–680)
Halál okakerbelai csata
Sírhely Huszajn imám sírja
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Huszajn ibn Ali témájú médiaállományokat.

Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is.

A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.

A kerbelai csata (mészárlás)Szerkesztés

Apját követően Muávijja lett az uralkodó, aki egyben az első omajjád kalifa is. Muávija még kalifaságának idején igyekezett előkészíteni fiának a trónt, hogy az dinasztikusan örökölhesse, annak ellenére, hogy a iszlámban a mindenkori kalifát, a muszlimoknak kell kiválasztania.

Muávijját végül saját fia, Jazíd követte, ahogyan a kalifa el is tervezte. Az Irakba visszaszorult síiták ekkor megüzenték Huszajnnek, hogy készek őt támogatni, amennyiben igényt tart a trónra. A hűségesküjét le nem tevő Huszajn feleségeivel és gyermekeivel elindult Kúfába, ám útközben az Eufrátesz partjánál elhelyezkedő Kerbela közelében Jazíd erői lemészárolták a maroknyi csapatot. Huszajn feleségeit Jazíd udvarába vitték, édestestvére Haszan és több féltestvére is meghalt. Huszajnt kegyetlen és barbár módon ölték meg, fejét levágták, majd elküldték a kalifának.[1]

EmlékezeteSzerkesztés

Huszajn igen fontos, és nagy becsbe álló személy a muszlimok körében, nem csak annak lévén, hogy maga Mohamed próféta a nagyapja. Kiváló erkölcsű, intelligens, jószívű férfi volt, több mint 150 hadísz[2] maradt fent utána. Több mint 9 "címe" van, mint például az Áldott (al-Mubārak), a Mártír (ash-Shahīd), az Unoka (as-Sibt), az Igazságos (al-Wafī).

Ásúrá napjaSzerkesztés

Huszajn mártírhalálát tekinthetjük a síiták (politikai mozgalomból) vallási mozgalommá való fejlődésének kezdőpontjának. Huszajn halála volt az iszlám történetének első klasszikus értelmében vett mártírhalála.

Az imám halála a síiták legszentebb gyásznapja, a szunniták számára ez egy nem kötelező (de Mohamed próféta által javasolt) böjtnap. Ez nap a muharram hónap tizedik napja, ám az iszlám időszámításban használatos holdnaptár miatt minden évben máskorra esik ez a nap.

A síiták felekezetenként máshogyan "ünnepelnek", emlékeznek meg ezen szomorú eseményről. Egyes felekezet tagjai szó szerint vett önmarcangolással (saját és egymás testének korbácsolása, fejük felhasítása, stb.), míg vannak olyan síiták akik a mellkasukat ütlegelik, dobolnak, vagy épp saját kardjukat magasba lendítve kiabálják Huszajn nevét.

Összességében elmondható, hogy a síiták okolják magukat, amiért elődeik egy része nem sietett Huszajn segítségére.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés