Aladdin Ali dede
Aladdin Ali dede ibn Mustafa el-Bosnevi (Mostar, ? – Szigetvár vagy Gyula környéke, 1598-1599 körül), bosnyák származású veli, I. Szulejmán szultán szigetvári türbéjének őrzője, híres író és misztikus.
Szigetvári működése szerkesztés
Szulejmán szultán szíve fölé 1566-ban bekövetkezett halála után türbét, muszlim sírboltot emeltek a Szigetvár szomszédságában fekvő Turbékon, amely mellé 1576-ban a halveti szúfi rend (taríka) rendházat (tekke) épített. Ennek volt a leghíresebb vezetője (sejk) a bosnyák származású Aladdin Ali dede, aki 1589 és 1598 között élt Turbékon. A mai zsibóti út mentén található településrésznév valószínűleg a sírbolt jelentésű türbe szóból ered. A halveti rend nevét a negyvennapos elvonulás török nevéről kapta (perzsául urduul csilének mondják). A hódoltság idején Pesten, Budán, Esztergomban, Pécsett és Temesváron is álltak központjaik. A rendhez kapcsolódik Merkezeffendi és Aziz Mahmut Hüdayi neve is.
Turbék és maga Szigetvár a Mekkát és az Oszmán Birodalom számos kulturális központját megjárt Ali dedének a legkedvesebb helységei voltak. Valószínűleg már 1566-ban, Szigetvár ostromakor is itt volt mesterével, Núreddínzáde Musztafa efendivel Szulejmán szultán kísérőjeként.[1] A vár bevételét követően elhagyta a várost, de körülbelül 20 év múlva visszatért, hogy a zarándokhellyé váló Turbék kolostorának sejkje legyen. 1589/90 táján már itt írta meg egyik legjelentősebb művét, a Muhadaretul-evail ve musameretul-evahir (Elbeszélés az első történésekről és beszélgetés az utolsó eseményekről) című történeti munkát. A könyvet a szerző két részre osztotta. Az első rész 37 fejezetben értekezés a világ kezdeteiről. A második rész további négy alfejezetből áll. Ezekben különböző birodalmakról és azok uralkodóiról van szó. A mű nagy népszerűségnek örvendett. Több kéziratban is fennmaradt, mígnem elsőként 1882-ben, majd pedig 1893-ban hivatalos nyomtatásban is megjelent Kairóban. Másik jelentős könyve, a Havatim al-hikam va hall ar-rumuz va kasf al-kunuz (A bölcsességek pecsétjei, a rejtett jelentésű szavak megfejtése és az elrejtett kincsek felfedezése) című értekezés ugyancsak Szigetvár-Turbékon íródott 1591/92-ben. A mű 360 kérdést és a rájuk adott válaszokat tartalmazza. A kérdések és válaszok vallási és erkölcsi témákat érintenek. 1896-ban arab nyelven adták ki, 1985-ben pedig törökül is megjelentették.
Halála szerkesztés
Ali dede arab nyelvű műveivel széles körű ismeretségre tett szert az iszlám világban. Az egykor fényes városokat megjárt sejk élete alkonyára már nem kívánkozott a lármás nagyvárosokba. Halála 1598/99 táján - a hagyomány szerint imádkozás közben - következett be, egyes források szerint lakhelyén, Szigetvár-Turbékon,[2] míg más források szerint Gyula környékén érte a vég. Végakaratának megfelelően Szigetváron temették el a vár elfoglalásakor elhunyt szent életű Kászim sejk mellé.[3]
Források szerkesztés
- ↑ Ali Dede Bosnevî. In: Evliyalar Ansiklopedisi Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben(Hozzáférés: 2013. december 23.)
- ↑ Ali Dede Bosnevî. Uo. Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben(Hozzáférés: 2013. december 23.)
- ↑ Szulejmán-kutatócsoport: Nagy Szulejmán nyomában. In: A földgömb. 2013/10. 63. o.
- Ágoston Gábor: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században. In: Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulójára. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1993. 282-284. o.
- Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evila cselebi és az első részletes városleírás. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. 121. o.
- Terebess.hu: Aladdin Ali dedéről
