Főmenü megnyitása

Alain Poher (Ablon-sur-Seine, 1909. április 17.Párizs, 1996. december 9.) francia jogász, mérnök, politikus. Az Ötödik Francia Köztársaság 2. és 4. interim elnöke.

Alain Poher
Alain Poher 1969-ben
Alain Poher 1969-ben
Franciaország elnöke
Andorra társhercege (interim)
Hivatali idő
1969. április 28. 1969. június 20.
Előd Charles de Gaulle
Utód Georges Pompidou
Franciaország elnöke
Andorra társhercege (interim)
Hivatali idő
1974. április 2. 1974. május 27.
Előd Georges Pompidou
Utód Valéry Giscard d’Estaing

Született 1909. április 17.
Ablon-sur-Seine
Elhunyt1996. december 9. (87 évesen)
Párizs
Párt
  • Democratic Centre
  • Mouvement républicain populaire

Gyermekei
  • Marie-Agnès Poher
  • Marie-Thérèse Poher
Foglalkozás jogász, mérnök
Iskolái
Vallás római katolikus egyház

Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Croix de guerre 1939–1945
  • Médaille de la Résistance
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal
  • Ernst Reuter-emlékérem (1988)
  • Robert Schuman-emlékérem (1986)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain Poher témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A Sorbonne-on jogból szerzett diplomát. Tanulmányokat folytatott a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd mérnöknek tanult. 1938-ban kezdett dolgozni a gazdasági, pénzügyi és iparügyi minisztériumban. 1940-ben súlyosan megsebesült a fronton. 1941-ben csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, a Libération-Nord hálózat tagja lett. 1945-ben szülővárosának polgármesterévé választották, 1983-ig állt a város élén.

1948-ban Robert Schuman második, majd Henri Queuille kormányában költségvetési államtitkár. 1950–52-ben a Ruhr-vidéket ellenőrző nemzetközi hatóság elnöke. 1952-től 1968-ig Seine-et-Oise szenátora. 1952-től az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlésének tagja. 1957–58-ban haditengerészeti államtitkár Félix Gaillard kormányában. Val-de-Marne szenátusi képviselője 1968 és 1995 között. 1968-ban a szenátus elnökévé választották. Hivatalát 1992-ig megtartotta. 1958-tól 1977-ig az Európai Parlament képviselője, 1966 és 1969 között elnöke. 1969-ben Charles de Gaulle köztársasági elnök lemondott. Az alkotmány értelmében a szenátus elnöke, Poher töltötte be a köztársasági elnöki posztot a választásokig.

1974-ben másodszor is interim köztársasági elnök Georges Pompidou halála után. 1974. május 3-án törvényben rendelte el az emberi jogok európai egyezményének ratifikálását.

ForrásokSzerkesztés

  • Poher Alain (francia nyelven). universalis.fr. (Hozzáférés: 2018. december 15.)

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés