Albert-emlékmű
Az Albert-emlékmű (Albert Memorial vagy Prince Consort National Memorial) Viktória brit királynő férjének, Albert szász–coburg–gothai hercegnek állít emléket a londoni a Kensington Gardensben, szemben a Royal Albert Hall-lal.
| Albert-emlékmű | |
| Albert Memorial | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Település | London |
| Építési adatok | |
| Készítés ideje | 1872. július |
| Felhasznált anyagok | gránit bronz mészkő homokkő |
| Elhelyezkedése | |
 Albert-emlékmű
Pozíció London térképén
| |
 é. sz. 51° 30′ 05″, ny. h. 0° 10′ 39″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 05″, ny. h. 0° 10′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albert-emlékmű témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
1862. január 14-én, alig több mint két héttel a herceg temetése után egy megbeszélést hívtak össze a Mansion House-ba azzal a céllal, hogy felálljon egy bizottság, amely dönt Albert emlékművéről. Konzultáltak a királynővel, aki jónak látott volna egy obeliszket az 1851-es nagy vásár helyén, vagy annak közvetlen közelében, tekintettel arra, hogy a herceg inspirálója és részben szervezője volt a kristálypalotában tartott ipari és művészeti seregszemlének. Viktória nemsokára felállított egy másik tanácsadó testületet is, amelynek tagja lett Sir Charles Eastlake, az akadémia elnöke.[1]
Hamar kiderült, hogy a királynő által preferált obeliszket nem lehet elkészíteni, mert egyetlen kőfejtőben sem találni ekkor monolitot. Ezután több különböző javaslat érkezett. Az építészek számára pályázatot írtak ki, amelyben a költséget 60 ezer fontban határozták meg. Hét pályázat érkezett be, amelyek közül George Gilbert Scotté nyert.[1]
Scott emlékműve gótikus jegyeket hordoz magán, inspirálói a 13. századi Eleonóra-keresztek voltak. Ezeket a magas, gazdagon faragott, tetejükön kereszttel díszített kőalkotásokat, amelyek közül a leghíresebb a szintén Londonban található Charing Cross, I. Eduárd angol király állíttatta felesége, Kasztíliai Eleonóra halála után.[2]
Az emlékmű alsó részei gránitból készültek, amelyet Skóciában és Írországban fejtettek ki, majd márványfényességűre csiszoltak. A fő felépítményeken csiszolt portlandi mészkő helyettesíti a márványt. Használtak még Darley Dale-i homokkövet, valamint a tartószerkezetben téglát és vasat.[1]
Az emlékművet 1872-ben leplezték le, tizenegy évvel azután, hogy Albert herceg 42 éves korában tífuszban elhunyt. Albert szobrát 1876-ban helyezték el a baldachin alatt. Az emlékmű a Viktória-kori eredményeket, valamint Albert herceg szenvedélyeit és érdeklődési körét mutatja be a szobrok által. Az uralkodó elhunyt férje például az 1851-es vásár katalógusát tartja a kezében. Szobrok reprezentálják a kézművességet, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és a mérnöki munkát. Más szoborcsoportok Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát – általuk a Brit Birodalom nagyságát – idézik meg.
A talapzaton híres festők, költők, szobrászok, zenészek és építészek láthatók, emlékeztetve a herceg lelkesedésére a művészet iránt. Összesen 187 alakot faragtak a frízbe. A baldachinon aranyozott bronzangyalok és az erényeket megtestesítő figurák láthatók.[2] A szobrokat különböző alkotók készítették, többek között Thomas Thornycroft, John Bell, John Henry Foley, William Theed, William Calder Marshall, James Redfern, John Lawlor, Henry Weekes, William Calder Marshall és Thomas Brock.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Royal Parks: The Albert Memorial. The Royal Parks. Hozzáférés ideje: 2021. december 7.
- ↑ GS: The Prince Albert Memorial. Gilbertscott.org. Hozzáférés ideje: 2021. december 8.