Albert Günther

német születésű brit zoológus

Albert Karl Ludwig Gotthilf Günther (Albert Charles Lewis Gotthilf Günther) (Esslingen, 1830. október 3.Kew, 1914. február 1.) német születésű brit zoológus, ichthiológus és herpetológus volt. Günther a hüllők második legtermékenyebb taxonómusa (George Albert Boulenger után), pályafutása során több mint 340 hüllőfaj írt le.[1][2] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Günther”.

Albert Günther
Gunther Albert 1830-1914.png
Életrajzi adatok
Született1830. október 3.
Esslingen
Elhunyt1914. február 1. (83 évesen)
Kew
Születési neve Albert Karl Ludwig Gotthilf Günther
Ismeretes mint
  • biológus
  • zoológus
  • kurátor
  • halbiológus
  • herpetológus
Állampolgárság Németország
Gyermekek Robert Gunther
Iskolái Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület Herpetológia, zoológia, ichthiológia
Kutatási terület kétéltűek, hüllők
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Royal-érem (1878)
  • Linnean Medal (1904)
  • Fellow of the Zoological Society
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Günther témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Günther Esslingenben (Baden-Württemberg) született. Apja alapítványi tisztviselő volt Esslingenben, édesanyja Eleonora Nagel volt. Kezdetben a Stuttgarti Gimnáziumban tanult. Családja azt kívánta, hogy az evangélikus egyház lelkészének tanuljon, ezért a Tübingeni Egyetemre ment. Egyik egyetemi társa a teológiától az orvostudomány felé fordult, és 1852-ben Günther is a természettudományok és az orvostudomány tanulásába kezdett Tübingenben. Első munkája az Ueber den Puppenzustand eines Distoma volt. 1858-ban orvosként végzett a Tübingeni Egyetemen, ugyanabban az évben, amikor kiadta állattani kézikönyvét az orvostanhallgatók számára. Anyja Angliába költözött, és amikor Günther 1855-ben ellátogatott az országba, a British Museumban találkozott John Edward Gray-jel és Richard Owen professzorral. Ez a találkozás vezetett oda, hogy 1857-ben munkát ajánlottak neki a British Museumban, ahol első feladata 2000 kígyópéldány osztályozása volt. John Edward Gray 1875-ös halála után Günthert a Natural History Museum (Természetrajzi Múzeum) Állattani Osztályának gondozójává nevezték ki, ezt a pozíciót 1895-ig töltötte be. Életének fő műve a nyolckötetes Catalogue of Fishes (Halak katalógusa) volt (1859–1870, Ray Society). Foglalkozott a múzeumi gyűjtemény hüllőivel és kétéltűivel is. 1864-ben megalapította a Record of Zoological Literature (Állattani irodalom nyilvántartása), melynek hat évig szerkesztőjeként dolgozott.[3][4] Több mint harminc évig volt az Annals and Magazine of Natural History egyik szerkesztője. A hidasgyíkok anatómiájáról szóló, az addigi ismereteket felülíró tanulmánya volt az első, amely megállapította, hogy a hidasgyík valójában nem gyík, hanem egy teljesen új hüllőcsoport egyetlen élő tagja, amelyet Rhynchocephaliának nevezett el.[5] A fosszíliákból és genetikai vizsgálatokból nyert bizonyítékok később megerősítették Günther állítását, és a hidasgyíkot egy olyan sokszínű származási vonal egyetlen élő tagjaként fogadják el, amelynek több mint 240 millió évvel ezelőtt közös őse volt a pikkelyes hüllők (Squamata) renddel.[6]

A Royal SocietySzerkesztés

Günthert 1867-ben a Royal Society tagjává választották, aminek később, 1875–76-ban alelnöke volt. Közel 40 évig (1868–1905) a Zoological Society of London igazgatótanácsában dolgozott. 1877-ben a Linnean Society of London társaság tagjának választották, aminek 1896–1900 elnöke volt. 1874-ben megkapta a brit állampolgárságot. Günther 1914. február 1-jén halt meg Kew Gardens-ben.[3][7]

CsaládjaSzerkesztés

1868-ban vette feleségül vette Roberta Mitchellt (1542-1869), William M'Intosh húgát. Egy fiuk született, Robert William Theodore Günther (1869–1940) történész. Roberta nem sokkal a születése után meghalt.

1879-ben újból megházasodott, feleségül vette Theodora Dowrish-t (1863–1944). Fiuk, Frederic Albert Günther (1883–1953), kereskedő volt, lányuk Theodora Alberta Günther (1889–1908), aki tizenkilenc éves korában meghalt.

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. (2017) „Evolution: sole survivor of a once-diverse lineage.”. Nature 545 (7653), 158. o. DOI:10.1038/545158d. PMID 28492259.  
  2. (2013) „Integration of molecules and new fossils supports a Triassic origin for Lepidosauria (lizards, snakes, and tuatara)”. BMC Evolutionary Biology 13, 208. o. DOI:10.1186/1471-2148-13-208. PMID 24063680.  
  3. a b M, WC (1915). „Obituary Notices of Fellows Deceased. A. C. L. G. Günther, 1830–1914”. Proceedings of the Royal Society of London B 88 (608), xi–xxvi. o. DOI:10.1098/rspb.1915.0016.  
  4. (1914) „Obituary. Albert C. L. G. Günther”. Geological Magazine 51 (3), 141–142. o. DOI:10.1017/s0016756800138270.  
  5. (2017) „Evolution: sole survivor of a once-diverse lineage.”. Nature 545 (7653), 158. o. DOI:10.1038/545158d. PMID 28492259.  
  6. (2013) „Integration of molecules and new fossils supports a Triassic origin for Lepidosauria (lizards, snakes, and tuatara)”. BMC Evolutionary Biology 13, 208. o. DOI:10.1186/1471-2148-13-208. PMID 24063680.  
  7. Oxford Dictionary of National Biography 2004. Vol 24.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Günther című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.