Alberta (tartomány)
Alberta Kanada egyik délnyugati tartománya.
| Alberta | |||
| |||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kanada | ||
| Székhely | Edmonton | ||
| Legnagyobb város | Calgary | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Alkormányzó | Salma Lakhani | ||
| Miniszterelnök | Marlaina Danielle Smith (UCP) | ||
| Adatok | |||
| Terület | 661 848 km2 | ||
| Népesség | 3 512 368[1] fő | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alberta témájú médiaállományokat. | |||
Közigazgatás
szerkesztésTerülete több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.
Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.
Természeti viszonyok
szerkesztésDélnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).
A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.
Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.
A tartomány történelme
szerkesztésA nagyobb indián törzsek:
- krí,
- feketeláb,
- „assiniboine” (angol megnevezés),
- „sarcee” (angol megnevezés).
Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.
A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.
Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.
Alberta 1905. szeptember 1-jén vált önálló kanadai tartománnyá.[2] Az 1930-as évektől létrejöttek olyan függetlenségpárti politikai körök, amelyek már megalakulásuk idején kormányra jutottak a tartományban. Eleinte az albertai függetlenség kérdését a nagy gazdasági világválság okozta nehézségek és azok nem megfelelőnek tűnő kezelése váltotta ki az ottawai központi kormány részéről.[3] Amikor a térségben jelentős kőolajlelőhelyeket tártak fel, azt követően rendre a körül forgott a függetlenség kérdése is.[4]
Az albertai elszakadási mozgalom és az albertai nemzet eszménye az 1970-es években tovább fejlődött. Nem egyszer párhuzamosan a Québecben tapasztalható elszakadási törekvésekkel egy időben léptek fel Albertában is függetlenségi követelésekkel.[5] Az olaj, mint mértékadó tényező most is meghatározó volt a kérdésben, mivel jelentős hatást gyakorolt rá az 1973-as olajválság, a olaj világpiaci árára kihatással levő iráni forradalom, illetve a jom kippuri háború, mivel a kanadai kormány a keletkezett recesszióra nem volt képes megfelelő válaszokat adni, ez pedig hátrányosan érintette az albertai olajkitermelést.[6]
2025-ben az albertai kormány egy jövőre esedékes függetlenségi referendum lehetőségét vetette fel, jóllehet a tartomány vezetője, Danielle Smith nem függetlenségpárti, de a döntést, mint mondta, átadná a lakosságnak. Smith akképp érvelt, hogy a tartomány szeretne az erőforrásai nyújtotta lehetőségekkel maga élni, amelyet a kanadai kormánynak lehetővé kellene tennie. Közre játszhat a kérdésben, hogy a Donald Trump vezette szomszédos Egyesült Államok komoly vámintézkedéseket vezetett már be eddig is Kanadával szemben, sőt Trump területi igényekkel lépett fel a teljes országra vonatkozóan.[7]
Politika
szerkesztés
A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.
Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.
Éghajlat
szerkesztésAlberta 1200 km hosszan nyúlik el észak–déli irányban, kelet–nyugati irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a –30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.
Gazdaság
szerkesztésA 19–20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.
Népesség
szerkesztésA tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban.[8] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.
Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.
Legnépesebb települések
szerkesztés| Kép | Rang | Város | Régió | Népesség | Rang | Város | Régió | Népesség | Kép |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
1. | Calgary | Calgary | 1 306 784 | 11. | Spruce Grove | Edmonton | 37 645 |  |
| 2. | Edmonton | Edmonton | 1 010 899 | 12. | Leduc | Edmonton | 34 094 | ||
| 3. | Red Deer | Central | 100 844 | 13. | Cochrane | Calgary | 32 199 | ||
| 4. | Strathcona County | Edmonton | 99 225 | 14. | Okotoks | Calgary | 30 405 | ||
| 5. | Lethbridge | Southern | 98 406 | 15. | Fort Saskatchewan | Edmonton | 27 088 | ||
 |
6. | Airdrie | Calgary | 74 100 | 16. | Chestermere | Calgary | 22 163 |  |
| 7. | Wood Buffalo | Northern | 72 326 | 17. | Beaumont | Edmonton | 20 888 | ||
| 8. | St. Albert | Edmonton | 68 232 | 18. | Lloydminster | Central | 19 739 | ||
| 9. | Grande Prairie | Northern | 64 141 | 19. | Camrose | Central | 18 772 | ||
| 10. | Medicine Hat | Southern | 63 271 | 20. | Stony Plain | Edmonton | 17 993 |
Legnépesebb agglomerációk
szerkesztés| Agglomeráció | Népesség |
|---|---|
| Calgary Census metropolitan area | 1 481 806 |
| Edmonton Census metropolitan area | 1 418 118 |
| Lethbridge Census metropolitan area | 123 847 |
| Red Deer Census metropolitan area | 100 844 |
| Medicine Hat Census agglomeration | 76 376 |
| Wood Buffalo Census agglomeration | 73 837 |
| Grand Prairie Census agglomeration | 64 141 |
| Lloydminster Census agglomeration | 36 508 |
| Okotoks Census agglomeration | 30 405 |
| Camrose Census agglomeration | 18 772 |
Látnivalók
szerkesztésAlberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.
A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Statisztikai hivatal népességbecslések. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
- ↑ Alberta becomes a Province (angol nyelven). Alberta Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
- ↑ Alberta: A New History. Edmonton: Hurtig Publishers Ltd, 272. o. (1990. június 17.). ISBN 0888303408
- ↑ A legacy rich as oil: Ex-Alberta premier Peter Lougheed’s ideas imprinted on party still in power 41 years later (angol nyelven). National Post, 2012. szeptember 14. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
- ↑ Desert Sun 26 March 1980 — California Digital Newspaper Collection (angol nyelven). Desert Sun, 1980. március 26. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
- ↑ The Energy Crises: 1973 and 1978-79 (angol nyelven). History of Alberta. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
- ↑ Függetlenedne Kanadától az ország olajban gazdag tartománya (magyar nyelven). hirado.hu, 2025. május 6. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
- ↑ Kanadai statisztika: Census 2006 Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
