Alberta (tartomány)

tartomány Kanadában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 11.

Alberta Kanada egyik délnyugati tartománya.

Alberta
Alberta címere
Alberta címere
Alberta zászlaja
Alberta zászlaja
Közigazgatás
Ország Kanada
SzékhelyEdmonton
Legnagyobb városCalgary
Hivatalos nyelvangol
AlkormányzóSalma Lakhani
MiniszterelnökMarlaina Danielle Smith (UCP)
Adatok
Terület661 848 km2
Népesség3 512 368[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Alberta témájú médiaállományokat.

Közigazgatás

szerkesztés

Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.

Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.

Természeti viszonyok

szerkesztés

Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).

A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.

Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.

A tartomány történelme

szerkesztés

A nagyobb indián törzsek:

  • krí,
  • feketeláb,
  • „assiniboine” (angol megnevezés),
  • „sarcee” (angol megnevezés).

Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.

A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.

Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.

Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.

Alberta 1905. szeptember 1-jén vált önálló kanadai tartománnyá.[2] Az 1930-as évektől létrejöttek olyan függetlenségpárti politikai körök, amelyek már megalakulásuk idején kormányra jutottak a tartományban. Eleinte az albertai függetlenség kérdését a nagy gazdasági világválság okozta nehézségek és azok nem megfelelőnek tűnő kezelése váltotta ki az ottawai központi kormány részéről.[3] Amikor a térségben jelentős kőolajlelőhelyeket tártak fel, azt követően rendre a körül forgott a függetlenség kérdése is.[4]

Az albertai elszakadási mozgalom és az albertai nemzet eszménye az 1970-es években tovább fejlődött. Nem egyszer párhuzamosan a Québecben tapasztalható elszakadási törekvésekkel egy időben léptek fel Albertában is függetlenségi követelésekkel.[5] Az olaj, mint mértékadó tényező most is meghatározó volt a kérdésben, mivel jelentős hatást gyakorolt rá az 1973-as olajválság, a olaj világpiaci árára kihatással levő iráni forradalom, illetve a jom kippuri háború, mivel a kanadai kormány a keletkezett recesszióra nem volt képes megfelelő válaszokat adni, ez pedig hátrányosan érintette az albertai olajkitermelést.[6]

2025-ben az albertai kormány egy jövőre esedékes függetlenségi referendum lehetőségét vetette fel, jóllehet a tartomány vezetője, Danielle Smith nem függetlenségpárti, de a döntést, mint mondta, átadná a lakosságnak. Smith akképp érvelt, hogy a tartomány szeretne az erőforrásai nyújtotta lehetőségekkel maga élni, amelyet a kanadai kormánynak lehetővé kellene tennie. Közre játszhat a kérdésben, hogy a Donald Trump vezette szomszédos Egyesült Államok komoly vámintézkedéseket vezetett már be eddig is Kanadával szemben, sőt Trump területi igényekkel lépett fel a teljes országra vonatkozóan.[7]

 
Az edmontoni parlament épülete

A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.

Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.

Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak–déli irányban, kelet–nyugati irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a –30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.

A 19–20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.

Népesség

szerkesztés

A tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban.[8] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.

Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.

Legnépesebb települések

szerkesztés
Alberta legnagyobb városai népesség szerint (2021)[9]
Kép Rang Város Régió Népesség Rang Város Régió Népesség Kép
 
Calgary
1. Calgary Calgary 1 306 784 11. Spruce Grove Edmonton 37 645
 
Red Deer
2. Edmonton Edmonton 1 010 899 12. Leduc Edmonton 34 094
3. Red Deer Central 100 844 13. Cochrane Calgary 32 199
4. Strathcona County Edmonton 99 225 14. Okotoks Calgary 30 405
5. Lethbridge Southern 98 406 15. Fort Saskatchewan Edmonton 27 088
 
Edmonton
6. Airdrie Calgary 74 100 16. Chestermere Calgary 22 163
 
Strathcona County
7. Wood Buffalo Northern 72 326 17. Beaumont Edmonton 20 888
8. St. Albert Edmonton 68 232 18. Lloydminster Central 19 739
9. Grande Prairie Northern 64 141 19. Camrose Central 18 772
10. Medicine Hat Southern 63 271 20. Stony Plain Edmonton 17 993

Legnépesebb agglomerációk

szerkesztés
Alberta legnépesebb agglomerációi (2021)
Agglomeráció Népesség
Calgary Census metropolitan area 1 481 806
Edmonton Census metropolitan area 1 418 118
Lethbridge Census metropolitan area 123 847
Red Deer Census metropolitan area 100 844
Medicine Hat Census agglomeration 76 376
Wood Buffalo Census agglomeration 73 837
Grand Prairie Census agglomeration 64 141
Lloydminster Census agglomeration 36 508
Okotoks Census agglomeration 30 405
Camrose Census agglomeration 18 772

Látnivalók

szerkesztés

Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.

 
A Jasper Nemzeti Park

A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.

  1. a b Statisztikai hivatal népességbecslések. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  2. Alberta becomes a Province (angol nyelven). Alberta Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
  3. Alberta: A New History. Edmonton: Hurtig Publishers Ltd, 272. o. (1990. június 17.). ISBN 0888303408 
  4. A legacy rich as oil: Ex-Alberta premier Peter Lougheed’s ideas imprinted on party still in power 41 years later (angol nyelven). National Post, 2012. szeptember 14. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
  5. Desert Sun 26 March 1980 — California Digital Newspaper Collection (angol nyelven). Desert Sun, 1980. március 26. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
  6. The Energy Crises: 1973 and 1978-79 (angol nyelven). History of Alberta. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
  7. Függetlenedne Kanadától az ország olajban gazdag tartománya (magyar nyelven). hirado.hu, 2025. május 6. (Hozzáférés: 2025. május 6.)
  8. Kanadai statisztika: Census 2006 Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)