Főmenü megnyitása

Albi város Franciaország déli részén, Midi-Pyrénées régióban, Tarn megye, korábban pedig Albigeoise történelmi régió székhelye.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Albi
Látkép a városra, előtérben a Tarn folyó
Látkép a városra, előtérben a Tarn folyó
Albi címere
Albi címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióMidi-Pyrénées
Megye Tarn
Polgármester Stéphanie Guiraud-Chaumeil (2014-2020)
INSEE-kód81004
Irányítószám 81000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség49 475 fő (2015)[1] +/-
Népsűrűség1111 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130–308 m
Terület44,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Albi (Franciaország)
Albi
Albi
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 2° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 2° 08′ 47″
Albi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albi témájú médiaállományokat.

A város neve mindörökké összeforrott a 12-13. század nagy vallási mozgalma, a kathar eretnekség fogalmával, azért, mert 1165-ben egy Albi melletti kis faluban, Lombers-ben gyűltek össze először nagy számban a mozgalom hívei.

TörténeteSzerkesztés

 
A Cathédrale Ste-Cécile belülről

A katharok hite némiképpen módosított formája az úgynevezett bogumil eretnekségnek, amely a 10. században a Balkánon, mindenekelőtt Bulgáriában létezett, s a kereskedők útján jutott el erre a vidékre. Az albigensek magukat keresztényeknek vallották, egyistenhívők voltak, egyetlen imájuk a Miatyánk volt, bibliaként János evangéliumát ismerték el, de elutasították a katolikus vallás szinte minden más hittételét. Egyetlen szentségnek a halál előtti áldást, a Consolamentumot ismerték el. A négy püspök által irányított katár egyház tagjai két csoportból álltak: voltak a „Tökéletesek”, akik már a földön megtisztultak, s a többiek őket voltak kötelesek követni. A katárok a tisztaságot az aszkétizmus révén akarták elérni. A katár közösségek ugyanakkor összetartóak voltak. A hit nemcsak az egyszerű emberek körében terjedt, hanem a nemesek és főnemesek között is. Az egyház az eretnekség megjelenésének kezdetén még csak a térítés eszközeivel harcolt ellene. A hivatalos irányítók a III. Ince pápa által kiküldött legátusok voltak. 1208 januárjában azonban Arles mellett egy kis faluban egy albigens merénylő meggyilkolta a legátusok vezetőjét, Pierre de Castelnau-t. Ince ezek után hirdette meg a keresztes hadjáratot a katárok ellen. Az összesereglett keresztesek 1209 nyarán Lyonból kiindulva kezdték meg a hadjáratot, Toulouse, Béziers, Carcassonne elfoglalásával. Ekkor már a kegyetlen katona, Simon de Montfort vezette a csapatokat. Languedoc városai, falvai egymás után kerültek a keresztesek birtokába, az albigensek közül ezrek végezték életüket máglyán, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket. Béziers elestét követően sok más városban is valóságos mészárlást rendeztek a keresztesek, egyedül Avignon városkában több százan pusztultak el, s az elfogott albigensek az inkvizíció ítélőszéke elé kerültek. A hadjárat gyakorlatilag 1244-ben ért véget, Montségur elfoglalásával.

Bár az eretnekséget Albi városáról nevezték el, igazából nem ez volt a központjuk, s a hadjárat során gyakorlatilag ellenállás nélkül került a keresztesek kezére. A katolikus egyház közvetlenül a hadjárat befejeztével megkezdte a hatalom jelképeként a püspöki palota, majd a várra emlékeztető katedrális építését. Ettől kezdve Albi formailag ugyan Toulouse grófjainak a birtoka maradt, de a valódi hatalmat a helyi püspök gyakorolta.

DemográfiaSzerkesztés

Év Lakosság
1962 38 709
1968 42 930
1975 46 162
1982 45 947
1990 46 579
1999 46 284
2006 48 712
2008 51 199
2010 48 916

LátnivalókSzerkesztés

 
Cathédrale Ste-Cécile
 
Palais de la Berbie
  • Cathédrale Ste-Cécile – a Tarn folyó déli partján emelkedik az ország egyik legkülönösebb katedrálisa. Tornya több mint 78 méter magas, a lapos tető körül kisebb tornyok magasodnak. Ellentétben a többi francia katedrálissal, teljes egészében téglából emelték. A támaszoszlopok félkörívesek, tetejük a tetőnél kis erőd, amelyek alatt a kisebb ablakok valósággal lőrések, az oldalhajók felett magasan kezdődő hatalmas ablakok is keskenyek. A hatalmas, négyszögletes torony is inkább donjonra emlékeztet. A templom építését 1282-ben kezdték meg, de a végleges felszentelésre csak 1480 áprilisában került sor, ekkor készült el teljesen a rendkívül gazdag belső. A főbejárat a templom jobb oldalán nyílik, 1520 táján készült el. A kőből épült bejárati csarnok gazdagon dísztett, a késői gótika jegyében született, 51 lépcső vezet fel hozzá. Az egyetlen hajó belseje a szentéllyel együtt mintegy 100 méter hosszú, szélessége is, magassága is 30 méter. A belső támoszlopok között alakították ki a kápolnákat, a falak szinte minden négyzetcentiméterét festmények borítják. A templom szentélye, amely a hajó mintegy felét foglalja el minden oldalról csipkefinom, magas kőkerítéssel van elkülönítve. Az épület belsejét számos szobor díszíti, annak ellenére, hogy számos pusztult el a francia forradalom idején, a feljegyzések szerint kilencvennél több alak díszítette csak a szentélyt.
  • Palais de la Berbie – a különös alakú, megerődített, de többször is bővített és átalakított palota a város püspökének a székhelye volt. Ma a Musée Toulouse-Lautrec van falai között. Építése megelőzte a katedrálisét, 1265-ben kezdték meg, erős falakkal, vártornyokkal erődítették. Két évszázaddal később már a tornyok egy részét lebontották, átalakították, a palotához új szárnyat építettek. 1922-ben nyitották meg benne a múzeumot. A századvég különös sorsú és életművű nagy festője, Henri Toulouse-Lautrec egy helyi arisztokrata család gyermeke volt. A városban érte gyermekkorában az a baleset, aminek következtében lábai sosem fejlődtek együtt testével, torz maradt. A múzeum a püspöki palotában a legnagyobb gyűjtemény műveiből, tucatnyi teremben mutatja be festményeit, rajzait, plakátjait, kora gyermekkorától haláláig. A kiállításon néhány más műalkotás és régészeti lelet is helyet kapott, legnevezetesebb közülük a Vénus du Courbet, a régészek szerint 20000 éves kis szobor.
  • Église St-Salvy – román templom, amelyet gótikus elemekkel egészítettek ki.

TestvérvárosokSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

Albi panorámaképe

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Albi (Franciaország) témájú médiaállományokat.