Alejo Carpentier

kubai író

Alejo Carpentier (Lausanne, 1904. december 26.Párizs, 1980. április 24.) francia apa és orosz anya házasságából született kubai író. Bár maga az író azt állította, hogy Kubában, Havannában született, de Svájcban megtalálták a születési anyakönyvi kivonatát, amiből kiderült, hogy ez nem igaz.[1]

Alejo Carpentier
Alejocarpentier.jpg
Élete
Született 1904. december 26.
Lausanne
Elhunyt 1980. április 24. (75 évesen)
Párizs
Sírhely Colón temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Kitüntetései
  • Cervantes-díj (1977)
  • Prix mondial Cino Del Duca (Lewis Mumford, 1975, Andrej Dmitrijevics Szaharov)
  • Médicis-díj (külföldi szerzők számára) (1982)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alejo Carpentier témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

A Carpentier család 1908 és 1909 között telepedett le Havannában.[2]

Eredetileg zenét és építészetet tanult, de 1921-ben félbehagyta tanulmányait és újságírással kezdett foglalkozni.

1927-ben a diktátorellenes nyilatkozat aláírása miatt rövid időre börtönbe került. Egy évvel később a kubai Machado-diktatúra elől Párizsba utazott, és több, mint tíz évig ott is élt. Itt szoros kapcsolatot ápolt a szürrealistákkal, részt vett André Breton Révolution Surréaliste nevű irodalmi kiadványának szerkesztésében.[2] Egy hanglemezvállalatnál kezdett dolgozni, majd szürrealista lapoknak dolgozott és folyóiratokat szerkesztett.

1933-ban Madridban kiadta első regényét, a kubai néger szokásokat tükröző, lukumi nyelvű címet viselő Ecue-Yamba-O-t, ami annyit jelent: Dicsértessék az Isten.

1939-től 1945-ig újra Kubában, majd a forradalom győzelméig (1959) Venezuelában élt.

Hazatérése után Havannában egyetemi tanár, a Kubai Író- és Képzőművész Szövetség alelnöke, és a Kubai Országos könyvkiadó igazgatója lett.

1949-ben jelent meg az El reino de este mundo (Földi királyság) című regénye, mely a 18. század végi Haitin játszódik, a rabszolgalázadásokkal terhes időszakban. Eme regény előszavában fogalmazta meg, mit jelent a "csodás való" (lo real maravilloso): "a mi csodás valónk az, amit nyers állapotban, látensen, mindenütt jelenlévőként találunk meg egész Latin-Amerikában".[3]

1959-ben Los pasos perdidos (Elveszett nyomok) című regénye lát napvilágot, melynek főhőse egy zenetörténész, akit ősi hangszerek felkutatására primitív törzsek közé küldenek, s a fizikai távolodása saját világától időutazást eredményez: középkor, majd a kőkorszak kultúrfokán élő emberek közé kerül az őserdőben.

1962 – El siglo de las luces (A fény százada) című regénye Victor Hugues történelmi személye köré fonódik, és a francia forradalomnak a karibi szigetvilág társadalmára gyakorolt végzetes hatásával foglalkozik.

Carpentier irodalmát rendkívüli műveltség, bűvös atmoszféra-teremtő képesség hatja át.

További műveiSzerkesztés

  • 1944 – Viaje a le semilla (A dolgok kezdete – elbeszélés)
  • 1956 – El acoso (Embervadászat – kisregény)
  • 1974 – El recurso del método (Rendszerek és módszerek – regény)
  • 1974 – Concierto barocco (Barokk zene – kisregény)
  • 1978 – La consagración de la primavera (Tavaszi áldozat – regény)
  • 1978 – El arpa y la sombra (A hárfa és az árnyék – kisregény)

MagyarulSzerkesztés

  • Embervadászat; ford. Lengyel Péter; Európa, Bp., 1963 (Modern könyvtár)
  • Földi királyság; ford. Gulyás András; Európa, Bp., 1971
  • A fény százada. Regény; ford. Dankó Éva, utószó Salvador Bueno; Európa, Bp., 1976
  • Barokk zene; ford. Tóth Éva; Magvető, Bp., 1977
  • Eltűnt nyomok. Regény; ford. Scholz László; Európa, Bp., 1978
  • Irodalom és politikai tudat Latin-Amerikában; ford. Dés Mihály; Gondolat, Bp., 1979
  • Az idő háborúja. Elbeszélések; ford. Lengyel Péter, Nagy Mátyás; Európa, Bp., 1979 (Európa zsebkönyvek)
  • A kubai festészet 50 éve; kiállításszerv. Kubai Kulturális Minisztérium, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Szépművészeti Múzeum, bev. Alejo Carpentier, ford. Geskó Judit, kiállításrend. Oscar Morina, Cifka Péterné; Szépművészeti Múzeum, Bp., 1979
  • A hárfa és az árnyék; ford. Tóth Éva; Magvető, Bp., 1982 (Rakéta Regénytár)
  • Rendszerek és módszerek; ford. Gulyás András; Magvető, Bp., 1982 (Világkönyvtár)
  • A dolgok kezdete. Alejo Carpentier összes elbeszélése; összeáll. Dobos Éva, ford. Dobos Éva, Lengyel Péter, Nagy Mátyás; Noran, Bp., 2001
  • Földi királyság; ford. Gulyás András, előszó ford. Dés Mihály; GloboBook, Bp., 2015

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alejo Carpentier. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. a b Alejo Carpentier. Biografía. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  3. APOKRIF IRATOK MÁGIKUS REALISTA REGÉNYEKRÕL. (Hozzáférés: 2020. április 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • A 20. század külföldi írói – Gondolat, Budapest, 1968