Alexandriai Hüpatia

egyiptomi hellén filozófusnő

Alexandriai Hüpatia (latinul: Hypatia, görögül: Υπατία [Hypatía]) (Alexandria, 355[2] – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón (kezdetben az alexandriai könyvtár tanára, majd vezetője) leánya. A keresztény pogányüldözések első jelentős áldozata: pogánysága és újplatonista tanai miatt Szent Kürillosz alexandriai püspök boszorkánnyá nyilvánította, ezért a keresztény csőcselék brutálisan kivégezte. Felkoncolását követően műveit elégették, így egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra.

Alexandriai Hüpatia
(Ὑπᾰτία)
Jules Maurice Gaspard fantáziarajza Hüpatiáról (1908)
Jules Maurice Gaspard fantáziarajza Hüpatiáról (1908)
Született 355[1]
Alexandria, Egyiptom provincia, Római Birodalom
Elhunyt 415 márciusa (60 évesen)
Alexandria, Egyiptom provincia, Keletrómai Birodalom
Állampolgársága római
SzüleiTheón
Foglalkozása
Halál okaélve megnyúzás
Filozófusi pályafutása
egyiptomi és hellenisztikus filozófia
ókori filozófia
Iskola/Irányzat újplatonizmus
Érdeklődés matematika, csillagászat, filozófia
Akik hatottak rá Arisztotelész, Platón, Pergai Apollóniosz, Diophantosz, Szamoszi Arisztarkhosz, Plótinosz, Klaudiosz Ptolemaiosz, Alexandriai Theón
Fontosabb nézetei a Föld a Nap körül kering
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Hüpatia témájú médiaállományokat.

Életéről kevés megbízható adat maradt fenn. Születési évének régebben 370-et vélték, de az újabb kutatások szerint mintegy 15 évvel korábban születhetett. Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény 5. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, erre a könyvre vezethető vissza az összes későbbi életrajzi adat, valamint Szókratész tanítványának, kürenei Szünesziosz püspök írásaira és 154. levelére támaszkodtak Hüpatia későbbi életrajzírói is. A 7. századi Nikiui János(wd) kopt püspök Világkrónika című művében emlékezett meg a tudósnőről. A 10. századi bizánci Szuda-lexikon regényes feldolgozásban ír róla egy fejezetet, de ez a feldolgozás is régebbi forrásokból táplálkozik.

Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor. Művei valóban nem maradtak fenn, de kortársaira rendkívül nagy hatással bírt. Tanítványaitól tudjuk, hogy ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, és nagy figyelmet szentelt a pályagörbéknek, köztük az ellipszisnek, ami leírja a bolygók Nap körüli mozgását. Mindezek mellett neki tulajdonítják az asztrolábium valamint a hidrométer feltalálását is.

MunkásságaSzerkesztés

Hüpatia műveinek legendás híre volt az antik világban. Diophantosz Aritmetikájához, valamint Apollóniosz Konikájához és a matematikus, csillagász Klaudiosz Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Miután Athénben filozófiát tanult, azt követően hazatért Alexandriába, és tanítani kezdett, nemcsak a Muszeionban tartott előadásokat és felolvasásokat, hanem saját otthonában is. Különösen az újplatóni és az arisztotelészi filozófiával foglalkozott mélyebben, összhangba kívánva hozni e két filozófiai rendszert. 383-ban a platonikus iskola tanára, ezt követően 400-tól a vezetője is lett. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére, tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Távoli vidékekről is látogatták iskoláját. Hüpatia eljárt a férfiak gyűléseire is, bölcsessége ott is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a keresztény vallással, de hű maradt a hellenizmushoz. Szünesziosz püspök „anyám, nővérem és tisztelt tanítóm”-nak szólította, és még a római prefektus, Oresztész is nagy tisztelője és barátja volt. Hüpatia szintén jó kapcsolatokat tartott fenn politikusokkal is.

 
Hüpatia arcképe Raffaello Az athéni iskola című vatikáni freskóján

A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolta. Kürillosz egyébként is türelmetlen és kegyetlen volt azokkal szemben, akiket a kereszténység ellenségeinek vélt, csak az alkalmat várta, hogy leszámoljon velük. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték, elsőnek ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandria szerte. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, Szókratész szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak.

Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. Matematikai kommentárok mellett csillagászati canont is készített. Egyes források szerint a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot, de legalábbis értett a készítéséhez. Csillagászati előadásain, felolvasásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette hallgatóságát. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta fel, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult, s bár az athéni iskola egy ideig még működött, de hamarosan azt is bezárták.

MeggyilkolásaSzerkesztés

 
Hüpatia halála, 1865-ös francia rajz

Hüpatia meggyilkolása Alexandriai Kürillosz püspökségének negyedik évének böjti időszakában, azaz 415 márciusában történt. Szókratész Szkholasztikosz szerint Hüpatia politikai irigységnek lett az áldozata. Alexandriában a 45. század fordulóján a politikai légkör nem kedvezett a pogányoknak. 391-ben Theophilosz alexandriai pátriárka leromboltatta az összes pogány templomot, és valószínűleg az Alexandriai könyvtárban is megvizsgáltatta a könyveket, hogy melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem összeegyeztethető. Hüpatiához írt levelében arról panaszkodott tanítványa és csodálója, Szünesziosz (későbbi püspök), hogy a keresztények túlbuzgóságukban beperelték, mert tiltott könyveket tartott otthoni könyvtárában. Ilyen előzmények után érthető, hogy 415-ben a felizgatott tömeg követelte a pogány Hüpatia megbüntetését, aki varázslataival még a prefektusokat és a népet is maga mellé állította. A Kürillosz püspök és a római prefektus (Oresztész) közötti viszályt is a tudósnő praktikáinak tulajdonították. Így nem csoda, hogy meggyilkolása után a csőcselék éltette Kürilloszt mint aki Alexandriát megszabadította a pogány asszonytól. Kürilloszt egyenesen új Theophilosznak nevezték mint aki megtisztította a várost az utolsó bálványimádótól is. Hogy valójában ki szította az ellentéteket, azt nem lehet tudni, de lehet, hogy Hüpatián példát akartak statuálni. Hüpatia mai kutatói szerint ezzel a történettel a kései antik korban kereshetjük az előképét a későbbi boszorkányüldözéseknek. Az 5. század eleje nem volt mentes a hasonló üldözésektől. Már II. Konstantin császár dekrétuma alapján vadállatok elé vetették Róma összes varázslóját. Egyiptomban keleti szokás szerint nem vadak elé vetették, hanem vaskampókkal szaggatták szét őket, majd elégették a maradványaikat.

Utóélete a művészetekben, a tudománybanSzerkesztés

 
Julius Kronberg: Hüpatia

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták rendkívüli szépségét, báját, kedvességét, már ókori tanítványai rajongtak érte, sőt voltak, akiket annyira elbűvölt, hogy szerelmesek lettek belé. A róla kialakult képet tovább erősítette a 1819. században róla megjelent számtalan romantikus mű, amely a szép és okos nő harcát szimbolizálta a férfiak domináns társadalmával szemben.

 
Hüpatia rimae („rianás”) a Moltke-kráter mögött (az Apollo 10 fényképe)
  • Nevét őrzi a Hold egyik krátere, amelynek nagysága: 41x28 km, 1400 m mély, a Hold egyenlítőjétől délre: 4,3 fokon és nyugati hosszúság: 22,6 fokon található. A közelében vannak apjáról, Theónról, valamint Kürilloszról és Theophiloszról elnevezett kráterek is.
  • A Holdon a Hüpatia krátertől északra, a Mare Tranquillitatison az egyenlítőtől délre 1 fokkal található a Hüpatia Rimae (rianás), mely 180 km hosszú.
  • Róla neveztek el egy 1884. július 1-jén Viktor Knorre által felfedezett 238 Hypatia aszteroidát.[3]
  • Nevét viseli több tudóstársaság.
  • Életéről több regényes életrajz, dráma és vers is készült.
    • Kingsley: Hypatia or new foes with old face (regény)
    • Kálmán Mária: Hypatia (dráma 2. részben)
    • Leconte de Lisle: Hypatie et Cyrille (dráma)
    • Leconte de Lisle: Hypatie (vers)
    • Brian Trent: Remembering Hypatia (regény)
  • Ábrázolások; elképzelt rajzok, festmények róla:
    • Legelterjedtebb arcképe, a Gaspard elképzelése szerinti rajz (1908-ból) egy füzetben jelent meg, ezt az ábrázolást használják a legtöbb helyen.
    • Hüpatia arcképét Raffaello Sanzio is megfestette Az athéni iskola című vatikáni freskóján, amely 1509 és 1511 között készült. A kép a különböző korokban élt híres filozófusokat, matematikusokat, csillagászokat ábrázolja; Platónt, Arisztotelészt, Eukleidészt, Ptolemaioszt; Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját vélik felfedezni, míg Diogenészben Michelangelót festette meg. A háttérben Hüpatia elképzelt portréja látható.
    • Charles William Mitchell festményén Hüpatiát meggyilkolása előtti pillanatban ábrázolta, amint a Cesarium nevű templomban áldozatul esik a csőcseléknek (1885, Laing Art Gallery, Newcastle upon Tyne).
  • 1986 óta jelenik meg az USA-ban "Hypatia: A Journal of Feminist Philosophy" címmel[4] feminista filozófiai folyóirat. A szerkesztőség 2008. július 1. óta a Washingtoni Egyetemen működik. A szerkesztők Alison Wylie (University of Washington) és Lori Gruen (Wesleyan Egyetem), az olvasószerkesztő Sharyn Clough (Oregon State University).
  • Az Adobe "Hypatia Sans Pro" néven betűcsaládot nevezett el tiszteletére.
  • 2009-ben Agora címmel filmet készítettek életéből, rendezője Alejandro Amenábar.[5]
  • Az NBC 'The Good Place' c. sorozatában Lisa Kudrow alakítja. (Patty c. rész, 2020.01.23.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sue Toohey szerint ma már általánosan elfogadott, hogy Hüpatia 355-ben, s nem 370-ben született. (angol)
  2. Sue Toohey szerint ma már általánosan elfogadott, hogy Hüpatia 355-ben, s nem 370-ben született. (angol)
  3. A NASA adatbázisában itt mindent meg lehet tudni róla
  4. "Hüpátia" filozófiai folyóirat (angol). [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
  5. Filmbemutató (részlet)

ForrásokSzerkesztés