Főmenü megnyitása

Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29.Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.

Alexis de Tocqueville
Alexis de tocqueville cropped.jpg
Született Alexis-Charles-Henri Clérel de Tocqueville
1805. július 29.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Párizs[9]
Elhunyt 1859. április 16. (53 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8]
Cannes[10]
Állampolgársága francia
Házastársa Mary Mottley Tocqueville
SzüleiLouise Le Peletier de Rosanbo
Hervé de Tocqueville
Foglalkozása
Tisztség
  • seat 18 of the Académie française
  • francia nemzetgyűlés tagja (1839. március 2. – 1851. december 2., Manche)
  • elnök (1849–1852, general council of Manche)
  • Minister of Foreign Affairs (1849. június 2. – 1849. október 31.)
Iskolái Párizsi Egyetem
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Montyon Prize - Literary (1835)
Halál okagümőkór
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexis de Tocqueville témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Leghíresebb művei Az amerikai demokrácia (De la Démocratie en Amérique, 1835, 1840 I. ill. II. kötet), valamint A régi rend és a forradalom (L'Ancien Régime et la Révolution, 1856). Sokat idézett megállapítása szerint a világ könnyebben elfogad egy kézenfekvő hazugságot, mint a bonyolult és nehezen megismerhető igazságot.

Verneuil-sur-Seine-ben, Franciaország Île-de-France régiójában született egy normandiai eredetű nemesi családban. Cannes-ben halt meg. Fő művét amerikai utazásai hatására írta, és a mai napig alapmű a 19. századi amerikai történelem és társadalom tanulmányozásában – napjainkban is.

Liberális gondolkodóként tanulmányozta a kormányzat működését, a hatalom, a társadalom és az egyén viszonyát. A kormányzat tevékenységi körének korlátozása mellett érvelt, a konzervativizmus hívei gyakran idézik véleményét, miszerint a szegények gyámolítása nem az állam feladata, hanem a társadalom – felelős magánszemélyek által koordinált – kötelessége.

Tocqueville a demokrácia jelentős tanulmányozója és filozófusa. Montesquieu követőjeként bírálja Rousseau-t. Véleménye szerint a demokrácia szabadság és egyenlőség közi egyensúlyt képvisel, megszabva az egyén és közösség egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelességeit. Úgy vélte, hogy a társadalmi egyenlőség végletekig menő megvalósítása az egyén elszigetelődéséhez, ezáltal a kormányzat befolyásának növekedéséhez és végső soron a szabadság korlátozásához vezet.

„Ahol az állam erős, ott a társadalom gyenge, és ahol a társadalom gyenge, a demokrácia még nem eresztett mélyen gyökeret.”

– Alexis de Tocqueville[11]

Fontosnak tartotta az egyének, polgárok önszerveződését, ebben az értelemben a polgári társadalom bajnoka. Szükségesnek tartotta – illetve megjövendölte – a demokrácia kiterjesztését a társadalom minden tagjára nemi és faji megkülönböztetés nélkül.

ÉrdekességSzerkesztés

Magyarországon nagy feltűnést keltett A demokrácia Amerikában c. műve, nagyon korán lefordították és kiadták (1841-43).

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Tocqueville Elekː A' democratia Amerikában, 1-2.; ford. Fábián Gábor; Egyetemi Ny., Buda 1841–1843
  • A demokrácia Amerikában. Válogatás; vál., utószó Kulcsár Kálmán, ford. Frémer Jusztina et al.; Gondolat, Bp., 1983 (Politikai gondolkodók)
  • Az amerikai demokrácia; tan. François Furet, ford. Ádám Péter et al., név- és tárgymutató Dombi Gábor; Európa, Bp., 1993
  • A régi rend és a forradalom (ford., előszó, jegyz., bibliográfia Hahner Péter), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (Circus Maximus), ISBN 9637978488
  • Emlékképek 1848-ról; bev. John Lukacs, ford., jegyz., névmutató Ádám Péter; Európa, Bp., 2011

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 853, Alexis de Clérel, vicomte de, Alexis Henri Charles Tocqueville
  7. a b Indiana Philosophy Ontology Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b BD Gest'. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  11. A politológia kézikönyve Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, rtk.uni-nke.hu

További információkSzerkesztés