Alexis de Tocqueville

Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29.Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.

Alexis de Tocqueville
Théodore Chassériau festménye (1850)
Théodore Chassériau festménye (1850)
SzületettAlexis-Charles-Henri Clérel de Tocqueville
1805. július 29.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt1859. április 16. (53 évesen)[1][2][3][4][5]
Cannes[7]
Állampolgárságafrancia[8]
HázastársaMary Mottley Tocqueville
SzüleiLouise Le Peletier de Rosanbo
Hervé de Tocqueville
Foglalkozása
  • filozófus
  • politikus
  • író
  • szociológus
  • jogász
  • történész
Tisztsége
  • Seat 18 of the Académie française (1841. december 23. – 1859. április 16.)
  • elnök (1849–1852, general council of Manche)
  • Minister of Foreign Affairs (1849. június 2. – 1849. október 31.)
Iskolái
  • Párizsi Egyetem
  • Lycée Fabert
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Montyon-díj (1835)
Halál okagümőkór
SírhelyeTocqueville
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexis de Tocqueville témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Karikatúra, Honoré Daumier, 1849.

Élete szerkesztés

Leghíresebb művei Az amerikai demokrácia (De la Démocratie en Amérique, 1835, 1840 I. ill. II. kötet), valamint A régi rend és a forradalom (L'Ancien Régime et la Révolution, 1856). Sokat idézett megállapítása szerint a világ könnyebben elfogad egy kézenfekvő hazugságot, mint a bonyolult és nehezen megismerhető igazságot.

Verneuil-sur-Seine-ben, Franciaország Île-de-France régiójában született egy normandiai eredetű nemesi családban. Cannes-ben halt meg. Fő művét amerikai utazásai hatására írta, és a mai napig alapmű a 19. századi amerikai történelem és társadalom tanulmányozásában – napjainkban is.

Liberális gondolkodóként tanulmányozta a kormányzat működését, a hatalom, a társadalom és az egyén viszonyát. A kormányzat tevékenységi körének korlátozása mellett érvelt, a konzervativizmus hívei gyakran idézik véleményét, miszerint a szegények gyámolítása nem az állam feladata, hanem a társadalom – felelős magánszemélyek által koordinált – kötelessége.

Tocqueville a demokrácia jelentős tanulmányozója és filozófusa. Montesquieu követőjeként bírálja Rousseau-t. Véleménye szerint a demokrácia szabadság és egyenlőség közi egyensúlyt képvisel, megszabva az egyén és közösség egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelességeit. Úgy vélte, hogy a társadalmi egyenlőség végletekig menő megvalósítása az egyén elszigetelődéséhez, ezáltal a kormányzat befolyásának növekedéséhez és végső soron a szabadság korlátozásához vezet.

„Ahol az állam erős, ott a társadalom gyenge, és ahol a társadalom gyenge, a demokrácia még nem eresztett mélyen gyökeret.”

– Alexis de Tocqueville[9]

Fontosnak tartotta az egyének, polgárok önszerveződését, ebben az értelemben a polgári társadalom bajnoka. Szükségesnek tartotta – illetve megjövendölte – a demokrácia kiterjesztését a társadalom minden tagjára nemi és faji megkülönböztetés nélkül.

Érdekesség szerkesztés

Magyarországon nagy feltűnést keltett A demokrácia Amerikában c. műve, nagyon korán lefordították és kiadták (1841-43).

Művei szerkesztés

Magyarul szerkesztés

  • Tocqueville Elekː A' democratia Amerikában, 1-2.; ford. Fábián Gábor; Egyetemi Ny., Buda 1841–1843
  • A demokrácia Amerikában. Válogatás; vál., utószó Kulcsár Kálmán, ford. Frémer Jusztina et al.; Gondolat, Budapest, 1983 (Politikai gondolkodók)
  • Az amerikai demokrácia; tan. François Furet, ford. Ádám Péter et al., név- és tárgymutató Dombi Gábor; Európa, Budapest, 1993
  • A régi rend és a forradalom (ford., előszó, jegyz., bibliográfia Hahner Péter), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (Circus Maximus), ISBN 9637978488
  • Emlékképek 1848-ról; bev. John Lukacs, ford., jegyz., névmutató Ádám Péter; Európa, Budapest, 2011
  • A demokratikus despotizmus. Szemelvények Az amerikai demokráciából és Tocqueville leveleiből; vál., ford., előszó, jegyz. Ádám Péter; Qadmon, Budapest, 2020

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Elogio de la hospitalidad (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 3.)
  9. A politológia kézikönyve Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, rtk.uni-nke.hu

További információk szerkesztés