Wikipédia

Alföldi Róbert

magyar színész, műsorvezető, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója (1967-)

Alföldi Róbert (Kalocsa, 1967. november 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatója. Művészetét több állami és szakmai elismeréssel is díjazták.

Alföldi Róbert
Stekovics Gáspár felvételén
Stekovics Gáspár felvételén
Született 1967. november 22. (55 éves)[1]
Kalocsa[2]
Állampolgársága magyar
SzüleiAlföldi Albert
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1987–1991)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek 1985–
Híres szerepei Rogyion Romanovics Raszkolnyikov
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – Kapás Dezső: Bűn és bűnhődés
Lucifer
Madách Imre: Az ember tragédiája
Prior Walter
Tony Kushner: Angyalok Amerikában
Henry Higgins
My Fair Lady
III. Richárd
William Shakespeare: III. Richárd
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Passio XXI alkotói a sajtótájékoztatón. Az előadást 2017. április 9-én láthatta a közönség a Budapest Sportarénában

Családja Szerkesztés

Gyermekkorát Dunapatajon és Ordason töltötte. Édesanyja Vajda Ibolya,[4] édesapja Alföldi Albert művelődésszervező, 1965-től 1990-ig MSZMP-s, 1990-től MSZP-s politikus, 1994–98 között országgyűlési képviselő, akivel 26 évesen találkozott először. Őt, öccsét, Szabolcsot és húgát, Ibolyát édesanyja és nagyanyja nevelte. Rajtuk kívül még három féltestvére van: Albert (1964), Angéla (1968) és Aliz (1971).[5][6]

Apai nagyapja, Alföldi Károly (1904–1985) zsidó származású gazdatiszt, kereskedelmi főosztályvezető, apai nagyanyja Vígh Veronika írástudatlan uradalmi cseléd volt.[6]

Élete Szerkesztés

Zenei általános iskolába járt, hegedülni és zongorázni is tanult. Már kiskorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért is döntött úgy, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán folytatja a tanulmányait. Osztálytársai többek között Beviz Márta, Náray Erika, Börcsök Enikő és Piti Attila voltak. A gimnázium elvégzése után elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol tanulmányait egy év – akkoriban kötelező – sorkatonai szolgálat letöltése után, 1987-ben kezdte meg.

Horvai István és Kapás Dezső elismert színészpedagógusok osztályába került. Negyedéves korában népköztársasági ösztöndíjas lett. 1991-ben még főiskolásként eljátszotta Raszkolnyikovot (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) a veszprémi Petőfi Színházban, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette. Nem kerülték el a nagy szerepek: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek), Artúr (Mrożek: Tangó), Oscar Wilde (Kaufman: A nagy szemérmetlenség).

1995-ben kezdett el rendezni (Trisztán és Izolda – saját adaptáció) és már ezzel a munkájával nagy vihart kavart. Azóta folyamatosan rendez különböző magyar színházakban.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lett, és megvált a Vígszínház társulatától. 2006-ig volt szabadúszó, de a színészi és rendezői karrierjét ezután is töretlenül folytatta és ez az időszak hozta meg a televíziós szerepléseknek köszönhetően az országos ismertségét. 1998-tól 2002-ig az RTL Klub Jó Reggelt! (később Reggeli-Delelő) című műsorának egyik műsorvezetője volt, ami meghozta számára az országos népszerűséget. Azóta folyamatosan látható különböző televíziós csatornákon. Volt már önálló műsora, a Lucifer szerepelt kabaréban, a Magyar Televízióban egyórás beszélgetéseket készített hazánk legnagyobb színészeivel. Sokáig a Heti Hetes című műsorban szerepelt.

De nem csak a tévében interjúvolta meg színésztársait, havi rendszerességgel talkshow-t vezetett Artishowka címmel, az Articsóka Étterem színházában. Ezen felül továbbá az Alexandra Könyváruház Pódium termében, vasárnaponként egy-egy színházi embert lát vendégül egyórás beszélgetés erejéig.

Rendezői felkérést kapott a nyitrai Andrej Bagar Színháztól és a New York-i New York Theatre Workshoptól (USA), a portlandi Városi Színháztól (USA), valamint a prágai Divadlo Na zábradlítól.

Rendezései meghívást kapnak különböző nagy nemzetközi fesztiválokra (Szlovákia: 1996, 1997, 1998, 1999; Románia: 1998, 2000; Csehország: 1998, 1999).

2002 szeptemberében meghívták a belgrádi BITEF-re a nyitrai Hamlet előadását. 2003 novemberében, a Mezzo komolyzenei csatorna több ízben sugározta Charles Gounod Faust című operáját, mely elnyerte a hónap operája címet. 2006-ban a pekingi Shakespeare-fesztiválra kapott meghívást.

 
A Nemzeti Színház általa vezetett társulatának búcsúelőadásán (2013. június 30.)

Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: rendezett musicalt az Operettszínházban, operettet Szegeden, operát Szegeden, Miskolcon, Budapesten, New Yorkban (USA), Versailles-ben (F), Bergenben (N), Plzeň-ben (CZ), bábjátékot a Budapest Bábszínházban, ír táncshow-t a Tháliában, divatbemutatót és videóklipet is.

Hobbija a festészet, első önálló kiállítása 1999-ben nyílt. Festményei olyan kelendőnek bizonyultak, hogy egészen 2005-ig minden évben egyéni kiállításon mutatta be őket.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-áig a Bárka Színház igazgatója volt, 2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója. 2007-ben felkérték A Társulat című szereposztó műsor zsűrijébe, ahol a művészeti vezető szerepét töltötte be.

A 2013-as X-Faktor egyik zsűritagjának kérték fel.[7] A 2014-es, ötödik évadban is folytatja mentori munkáját. 2013. június 23-án a Mephisto című darabbal búcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől, de a színházi rendezést nem hagyta abba a Vígszínházban a Danton halála című darabbal folytatja rendezői pályafutását.[8] Ő volt a rendezője a sajátos stílusában előadott, a jubileumi 30. évfordulós István, a király rockoperának, melyet 2013 augusztusában három alkalommal is játszottak a hatalmas érdeklődésre tekintettel a Szegedi Szabadtéri Játékokon.[9]

Kritikák vele szemben Szerkesztés

A rendezéseiben alkalmazott meztelenséget és az előtérbe helyezett szexualitást bírálatok is érték. A horvátországi Fiuméban, az Ivan Zajcról elnevezett nemzeti színházban 2010 elején vendégként vitte színre Arisztophanész Lüszisztraté című komédiáját. Az előadás azért is kapott nagy sajtónyilvánosságot, mert a darabot egy rózsaszín, marcipánból és fagylaltból készült fallosszal reklámozták.[10]

2010 novemberében szóbeli megállapodást kötött a Budapesti Román Kulturális Intézettel, melyben engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a Nagytermet. (1918. december 1-jén kiáltotta ki a román nemzetgyűlés a megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, ami azóta is ünnep Romániában.) Az engedélyt később visszavonta, mert több párt is tiltakozott ellene.[11][12]

A Kuruc.info szélsőjobboldali weboldal több ízben felháborodásának adott hangot Alföldi művészetével kapcsolatban,[13] így Petőfi Sándor János vitézének rendezése („Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen.”):[14] de nem tetszett Shakespeare Szentivánéji álmának „újrafogalmazása” sem (A park), és idéznek a Jég című darabbal kapcsolatban Molnár Gál Péter kritikájából is: „Az utolsó vacsorára utaló 13 színész játssza fegyelmezetten a cselekvéssorokat. A cselekmény során kettő kivételével mindnyájan ruhátlanul kínoztatnak meg. Közösülnek…”[15] Mások a Madách Imre-féle Ember tragédiájának Alföldi-rendezésében történő orális szexuális jelenetét tartották elfogadhatatlannak.[16][17]

Magánélete Szerkesztés

Melegségéről nyíltan először az Alföldi Színháza – Öt nemzeti év című könyvben beszélt. Ebben kifejtette: „Nem saját érintettségem okán jelentek meg meleg szereplők vagy erről szóló darabok a Nemzeti Színház műsorán. Ennél azért nagyobb léptékben gondolkodom az életről is és a színházról is.”[18]

A XIII. kerületben lévő otthonában[19] mindig éltek vele háziállatok. Volt egy macskája is, Luca, de igazi kutyabarátként előbb Dorka, a bobtail és Sára, a talált erdélyi kopó, majd elvesztésük után Panka, 14 éven át, 2017 tavaszáig volt elválaszthatatlan társa.[20]

Szerepei Szerkesztés

Színház Szerkesztés

Szinkron Szerkesztés

Rendezései Szerkesztés

Filmjei Szerkesztés

Játékfilmek Szerkesztés

Tévéfilmek Szerkesztés

  • Napóleon (1989)
  • Az öreg gavallér (1989)
  • Síremlék (1990)
  • Rizikó (1993)
  • X polgártárs (1994)
  • Salamon (1996)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Vadkörték (2003)
  • Micimackó (A Nagy Könyv; rendező, szereplő, 2005)
  • Kire ütött ez a gyerek (forgatókönyv – 2007)
  • Géniusz, az alkimista (szereplő – 2010)
  • A hentes (szereplő – 2021)
  • A Király (szereplő – 2023)

Önálló kiállításai Szerkesztés

  • Art Café – Budapest, 1999
  • Ferihegyi Repülőtéri V.I.P. Galéria – Budapest, 1999
  • Terra Galéria – Budapest, 2000
  • Fonyód, Gimnázium – 2000
  • Atryum Hyatt Galéria – Budapest, 2000, 2001, 2002
  • „Dívák” – Galéria XXI. (Bali Sándorral) 2001
  • Schmidt Galéria – Budapest, 2002
  • Bank Center – Budapest, 2002, 2004
  • Martino Galéria – Budapest
  • Café Les Deux Magots – Párizs, 2002
  • Lámpás Étterem – Zsámbék, 2003
  • Galamb Galéria – Budapest, 2003
  • Abádszalók, 2003
  • Karinthy Szalon – Budapest, 2004
  • Zsidó Fesztivál – Budapest, 2004
  • Sofitel – Budapest, 2004
  • Vörös Szalon, Opera – Budapest, 2005
  • Forrás Galéria – Budapest, 2007
  • Central Galéria, Átrium – Budapest, 2017

Cd-k és hangoskönyvek Szerkesztés

  • Alan Alexander Milne – Micimackó
  • Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
  • Az vagy nekem...
  • Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
  • Tűz és víz – Pilinszky János versei – Hangoskönyv (Alföldi Róbert előadásában)

Kötetek Szerkesztés

  • Festmények és szövegek; Hanga, Bp., 2002
  • Magánügy; riporter Csáki Judit; Libri, Bp., 2015
  • A múlt szabadsága. Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből. Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig; szerk. Kolozsváry Marianna; ARTneo–Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház, Bp., 2016 (angolul is)

Díjai, elismerései Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ A Nemzeti Színház Zrt. alapító okirata. Nemzeti Színház
  3. ↑ Index (magyar nyelven). Index.hu Zrt.. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  4. ↑ Nemzeti Színház Zrt. pp. 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.)
  5. ↑ Alföldi Róbert életrajza. storyonline.hu. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 29.)
  6. ↑ a b Alföldi Albert. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  7. ↑ Megvannak a magyar X-Faktor új mentorai, Alföldi is beszállt. origo.hu, 2013. április 29. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  8. ↑ Kézdi Beáta: Így búcsúzott Alföldi a Nemzetitől. hetivalasz.hu. [2013. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  9. ↑ Plusz előadás az István, a királyból. szegediszabadteri.hu. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  10. ↑ Műfallosszal reklámozzák Alföldi Róbert új darabját. Velvet – Blogok, 2010. február 18. (Hozzáférés: 2010. november 21.)
  11. ↑ Nem lesz román nemzeti ünnep a Nemzetiben. fidelio.hu, 2010. november 17. [2010. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  12. ↑ Meglepte a román követséget a nemzeti ünnepség lefújása. Origo, 2010. november 18. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  13. ↑ https://kuruc.info/r/39/41947/
  14. ↑ https://kuruc.info/r/26/33740/
  15. ↑ https://kuruc.info/r/26/37525/
  16. ↑ https://index.hu/kultur/2011/05/25/a_szopasrol_avagy_a_magyar_kulturarol/
  17. ↑ https://www.origo.hu/kultura/20110524-tenyleg-szexelneke-madach-imre-dramajaban.html
  18. ↑ „Alföldi a magánéletéről is nyíltan beszél a Nemzetiről szóló könyvben”, HVG, 2013. szeptember 4. 
  19. ↑ Krisztina, Pálúr: Díszpolgár lett a 13. kerületben Alföldi Róbert (magyar nyelven). index.hu, 2019. május 31. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  20. ↑ Dallos Zsuzsa. „Alföldi:Világéletében volt kutyája”, duol.hu, 2009. április 2.. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. december 29.) 
  21. ↑ Alföldivel készül a hungarikum-musical, HVG.hu – 2014. szeptember 3.
  22. ↑ [1], atrium.hu – 2021. január 28.
  23. ↑ [2], atrium.hu – 2021. január 28.
  24. ↑ [3], atrium.hu – 2021. január 28.
  25. ↑ Besetzung (német nyelven). Bayerische Statsoper. [2020. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  26. ↑ Alföldi Róbert díjai. Port.hu. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  27. ↑ Radnóti-kiállítás a galérián. atriumfilmszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
  28. ↑ krcsmrs: Alföldi Róbert és Dunai Tamás is halhatatlan lett. Index.hu, 2022. június 6. [2022. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 7.)

További információk Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alföldi_Róbert&oldid=26312841”