Alföldi Róbert

magyar színész, műsorvezető, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója (1967-)

Alföldi Róbert (Kalocsa, 1967. november 22.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatója. Művészetét több állami és szakmai elismeréssel is díjazták.

Alföldi Róbert
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1967. november 22. (53 éves)[1]
Kalocsa[2]
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 1985–
Híres szerepei Prior Walter
Tony Kushner: Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház, 2012 (r.: Andrei Şerban)
Díjai
Jászai Mari-díj1995
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)
Alföldi Róbert weboldala
Alföldi Róbert IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Róbert témájú médiaállományokat.
A Passio XXI alkotói a sajtótájékoztatón. Az előadást 2017. április 9-én láthatta a közönség a Budapest Sportarénában.

CsaládjaSzerkesztés

Gyermekkorát Dunapatajon és Ordason töltötte. Édesanyja Vajda Ibolya,[3] édesapja Alföldi Albert művelődésszervező , 1965-90 ig MSZMP-s ,1990-től MSZP-s politikus, 1994–98 között országgyűlési képviselő. Apjával 28 évesen találkozott először. Őt, öccsét, Szabolcsot és húgát, Ibolyát édesanyja és a nagymamája nevelte. Rajtuk kívül még három féltestvére van: Albert (1964), Angéla (1968) és Aliz (1971).[4][5]

Apai nagyapja (Alföldi Károly, 1904-1985), zsidó származású gazdatiszt, kereskedelmi főosztályvezető volt. Nagyanyja, Vígh Veronika írástudatlan uradalmi cseléd volt.[5]

ÉleteSzerkesztés

Zenei általános iskolába járt, hegedülni és zongorázni is tanult. Már kiskorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért is döntött úgy, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán folytatja a tanulmányait. Osztálytársai többek között Beviz Márta, Náray Erika, Börcsök Enikő és Piti Attila voltak. A gimnázium elvégzése után elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol tanulmányait egy év – akkoriban kötelező – sorkatonai szolgálat letöltése után, 1987-ben kezdte meg.

Horvai István és Kapás Dezső elismert színészpedagógusok osztályába került. Negyedéves korában népköztársasági ösztöndíjas lett. 1991-ben még főiskolásként eljátszotta Raszkolnyikovot (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) a veszprémi Petőfi Színházban, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette. Nem kerülték el a nagy szerepek: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek), Artúr (Mrożek: Tangó), Oscar Wilde (Kaufman: A nagy szemérmetlenség).

1995-ben kezdett el rendezni (Trisztán és Izolda – saját adaptáció) és már ezzel a munkájával nagy vihart kavart. Azóta folyamatosan rendez különböző magyar színházakban.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lesz, és megvált a Vígszínház társulatától. 2006-ig volt szabadúszó, de a színészi és rendezői karrierjét ezután is töretlenül folytatta és ez az időszak hozta meg a televíziós szerepléseknek köszönhetően az országos ismertségét. 1998-tól 2002-ig az RTL Klub Jó Reggelt! (később Reggeli-Delelő) című műsorának egyik műsorvezetője volt, ami meghozta számára az országos népszerűséget. Azóta folyamatosan látható különböző televíziós csatornákon. Volt már önálló műsora, a Lucifer szerepelt kabaréban, az MTV-n egyórás beszélgetéseket készített hazánk legnagyobb színészeivel. Sokáig a Heti Hetes című műsorban szerepelt.

De nem csak a tévében interjúvolta meg színésztársait, havi rendszerességgel talkshow-t vezetett Artishowka címmel, az Articsóka Étterem színházában. Ezen felül továbbá az Alexandra Könyváruház Pódium termében, vasárnaponként egy-egy színházi embert lát vendégül egyórás beszélgetés erejéig.

Rendezői felkérést kapott a nyitrai Andrej Bagar Színháztól és a New York-i New York Theatre Workshop-tól (USA), a portlandi Városi Színháztól (USA), valamint a prágai Divadlo Na zábradlítól.

Rendezései meghívást kapnak különböző nagy nemzetközi fesztiválokra (Szlovákia: 1996, 1997, 1998, 1999; Románia: 1998, 2000; Csehország: 1998, 1999).

2002 szeptemberében meghívták a belgrádi BITEF-re a nyitrai Hamlet előadását. 2003 novemberében, a Mezzo komolyzenei csatorna több ízben sugározta Charles Gounod Faust című operáját, mely elnyerte a hónap operája címet. 2006-ban a pekingi Shakespeare-fesztiválra kapott meghívást.

 
A Nemzeti Színház általa vezetett társulatának búcsúelőadásán (2013. június 30.)

Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: rendezett musicalt az Operettszínházban, operettet Szegeden, operát Szegeden, Miskolcon, Budapesten, New Yorkban (USA), Versailles-ben (F), Bergenben (N), Plzeň-ben (CZ), bábjátékot a Budapest Bábszínházban, ír táncshow-t a Tháliában, divatbemutatót és videóklipet is.

Hobbija a festészet, első önálló kiállítása 1999-ben nyílt. Festményei olyan kelendőnek bizonyultak, hogy egészen 2005-ig minden évben egyéni kiállításon mutatta be azokat.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-áig a Bárka Színház igazgatója volt, 2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója. 2007-ben felkérték A Társulat című szereposztó műsor zsűrijébe, ahol a művészeti vezető szerepét töltötte be.

A 2013-as X-Faktor egyik zsűritagjának kérték fel.[6] A 2014-es, ötödik évadban is folytatja mentori munkáját. 2013. június 23-án a Mephisto című darabbal búcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől, de a színházi rendezést nem hagyta abba a Vígszínházban a Danton halála című darabbal folytatja rendezői pályafutását.[7] Ő volt a rendezője a sajátos stílusában előadott, a jubileumi 30. évfordulós István, a király rockoperának, melyet 2013 augusztusában három alkalommal is játszottak a hatalmas érdeklődésre tekintettel a Szegedi Szabadtéri Játékokon.[8]

Kritikák vele szembenSzerkesztés

A rendezéseiben alkalmazott meztelenséget és az előtérbe helyezett nemiséget bírálatok is érték. A horvátországi Fiuméban, az Ivan Zajcról elnevezett nemzeti színházban 2010 elején vendégként vitte színre Arisztophanész Lüszisztraté című komédiáját. Az előadás azért is kapott nagy sajtónyilvánosságot, mert a darabot egy rózsaszín, marcipánból és fagylaltból készült fallosszal reklámozták.[9]

2010 novemberében szóbeli megállapodást kötött a Budapesti Román Kulturális Intézettel, melyben engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban és bérbe vegyék a Nagytermet. 1918. december 1-jén kiáltotta ki a román nemzetgyűlés a megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, amely azóta is ünnep Romániában. Az engedélyt később visszavonta, mert több párt is tiltakozott ellene.[10][11]

MagánéleteSzerkesztés

Homoszexualitása miatt számos támadás érte, elsősorban a szélsőjobboldal részéről. Egyes sajtóorgánumok és politikusok rendszeresen Alföldi Robertaként hivatkoznak rá.[12] Melegségéről nyíltan először az Alföldi Színháza – Öt nemzeti év című könyvben beszélt. Ebben kifejtette: „Nem saját érintettségem okán jelentek meg meleg szereplők vagy erről szóló darabok a Nemzeti Színház műsorán. Ennél azért nagyobb léptékben gondolkodom az életről is és a színházról is.”[13]

A belvárosban lévő otthonában mindig éltek vele háziállatok. Volt egy cicája is, Luca, de igazi kutyabarátként előbb Dorka, a bobtail és Sára, a talált erdélyi kopó, majd elvesztésük után Panka, 14 éven át, 2017. tavaszáig volt elválaszthatatlan társa.[14]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész - 61, rendező - 87; ugyanitt öt színházi felvételen is látható.[15]

SzerepeiSzerkesztés

SzínházSzerkesztés

SzinkronSzerkesztés

RendezéseiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

  • Napóleon (1989)
  • Az öreg gavallér (1989)
  • Síremlék (1990)
  • Rizikó (1993)
  • X polgártárs (1994)
  • Salamon (1996)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Vadkörték (2003)
  • Micimackó (A Nagy Könyv; rendező, szereplő, 2005)
  • Kire ütött ez a gyerek (forgatókönyv - 2007)
  • Géniusz, az alkimista (szereplő - 2010)

Önálló kiállításaiSzerkesztés

  • Art Café – Budapest, 1999
  • Ferihegyi Repülőtéri V.I.P. Galéria – Budapest, 1999
  • Terra Galéria – Budapest, 2000
  • Fonyód, Gimnázium – 2000
  • Atryum Hyatt Galéria – Budapest, 2000, 2001, 2002
  • „Dívák” – Galéria XXI. (Bali Sándorral) 2001
  • Schmidt Galéria – Budapest, 2002
  • Bank Center – Budapest, 2002, 2004
  • Martino Galéria – Budapest
  • Café Les Deux Magots – Párizs, 2002
  • Lámpás Étterem – Zsámbék, 2003
  • Galamb Galéria – Budapest, 2003
  • Abádszalók, 2003
  • Karinthy Szalon – Budapest, 2004
  • Zsidó Fesztivál – Budapest, 2004
  • Sofitel – Budapest, 2004
  • Vörös Szalon, Opera – Budapest, 2005
  • Forrás Galéria - Budapest, 2007
  • Central Galéria, Átrium - Budapest, 2017

Cd-k és hangoskönyvekSzerkesztés

  • Alan Alexander Milne - Micimackó
  • Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg
  • Az vagy nekem...
  • Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
  • Tűz és víz - Pilinszky János versei - Hangoskönyv (Alföldi Róbert előadásában)

KötetekSzerkesztés

  • Festmények és szövegek; Hanga, Bp., 2002
  • Magánügy; riporter Csáki Judit; Libri, Bp., 2015
  • A múlt szabadsága. Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből. Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig; szerk. Kolozsváry Marianna; ARTneo–Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház, Bp., 2016 (angolul is)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze, Róbert Alföldi, 54194
  2. ↑ A Nemzeti Színház Zrt. alapító okirata. Nemzeti Színház
  3. ↑ Nemzeti Színház Zrt. pp. 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.)
  4. ↑ Alföldi Róbert életrajza. storyonline.hu. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 29.)
  5. ↑ a b Alföldi Albert. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  6. ↑ Megvannak a magyar X-Faktor új mentorai, Alföldi is beszállt. origo.hu, 2013. április 29. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  7. ↑ Kézdi Beáta: Így búcsúzott Alföldi a Nemzetitől. hetivalasz.hu. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  8. ↑ Plusz előadás az István, a királyból. szegediszabadteri.hu. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  9. ↑ Műfallosszal reklámozzák Alföldi Róbert új darabját. Velvet - Blogok, 2010. február 18. (Hozzáférés: 2010. november 21.)
  10. ↑ Nem lesz román nemzeti ünnep a Nemzetiben. fidelio.hu, 2010. november 17. [2010. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  11. ↑ Meglepte a román követséget a nemzeti ünnepség lefújása. Origo, 2010. november 18. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  12. ↑ Pl. Novák Előd Jobbikos képviselő az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén. Forrás: Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2010. május 25-én, kedden, 9 órakor a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében megtartott üléséről
  13. ↑ „Alföldi a magánéletéről is nyíltan beszél a Nemzetiről szóló könyvben”, HVG, 2013. szeptember 4. 
  14. ↑ Dallos Zsuzsa. „Alföldi:Világéletében volt kutyája”, duol.hu, 2009. április 2. (Hozzáférés ideje: 2013. december 29.) 
  15. ↑ 2017. április 26-i lekérdezés
  16. ↑ Alföldivel készül a hungarikum-musical, HVG.hu - 2014. szeptember 03.
  17. ↑ [1], atrium.hu - 2021. január 28.
  18. ↑ [2], atrium.hu - 2021. január 28.
  19. ↑ [3], atrium.hu - 2021. január 28.
  20. ↑ Besetzung (német nyelven). Bayerische Statsoper. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  21. ↑ Alföldi Róbert díjai. Port.hu. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  22. ↑ Radnóti-kiállítás a galérián. atriumfilmszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2014. március 6.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alföldi_Róbert&oldid=23809429”