Főmenü megnyitása

Alföldy Géza

magyar ókortudós, társadalomtörténész, az MTA külső tagja

Alföldy Géza (Budapest, 1935. június 7.Athén, 2011. november 6.) világhírű magyar ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa. Iskolateremtő tudós.

Alföldy Géza
Géza Alföldy.jpg
Született 1935. június 7.
Budapest[1][2][3][4]
Elhunyt 2011. november 6. (76 évesen)
Athén[5]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ókortörténész,
társadalomtörténész,
egyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései
  • Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (1986)
  • honorary doctor of the Autonomous University of Barcelona (1988)
  • Max Planck Research Award (1992)
  • Creu de Sant Jordi (2001)[6]
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2002)
  • a Bolognai Egyetem díszdoktora (2002)
  • a Babeș–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2004)
  • a Bécsi Egyetem díszdoktora (2011)[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldy Géza témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Budapesten született 1935-ben. A Eötvös Loránd Tudományegyetem ókortörténeti és régészeti szakán tanult 1953-tól 1958-ig, majd 1959-ben ugyanitt doktorált. 1957-60 között a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, 1960-65 között az ELTE ókortörténeti tanszékén Marót Károly, majd Hahn István professzor tanársegédje volt. 1965-ben Nyugat-Németországba emigrált. Először a bonni Rheinisches Landesmuseumban dolgozott, 1965-től 1968-ig. 1966-ban habilitált a Bonni Egyetemen, ahol 1968-1970 között egyetemi docensként működött. 1970-ben a bochumi Ruhr Egyetem ókortörténeti tanszékének professzorává választották.[8] 1975-ben pedig kinevezték a Heidelbergi Egyetem ókortörténeti tanszékének tanszékvezető professzorává, ahol egészen 2002-ben bekövetkező nyugdíjba vonulásáig tanított, sőt 2002-től 2005-ig helyettesítő professzorként folytatta oktatói munkásságát ugyanitt. 2003-ban mint történelmi szaktanácsadó vett részt az Augustus (Imperium: Augustus) című film forgatásán. 2011. november 6-án, egy athéni tanulmányút közben, az Akropoliszon tett kiránduláson váratlanul összeesett és meghalt. Másnap avatták volna a korfui egyetem díszdoktorává.[9]

MunkásságaSzerkesztés

Főbb kutatási területei a következők:

Az 1990-es években Magyarország modernkori történelmével is foglalatoskodott. Epigráfiai kutatásainak keretén belül Alföldy Géza számos országba ellátogatott, mint például: Albánia, Algéria, Anglia, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország, Jordánia, Líbia, Portugália, Spanyolország, Törökország és Tunézia. Utazásai során az eredeti, római kori feliratokat tanulmányozta.

Nevéhez 30 monográfia és 440 egyéb publikáció fűződik.

Egyebek mellett a princetoni Institute for Advanced Study vendégprofesszora volt 1972 és 1973 közt, de vendégelőadásokat tartott 1986-ban és 2003-ban Rómában, Párizsban 1991-ben, Pécsett 1993-ban, Budapesten 1993-ban, Poznańban 1993-ban és Barcelonában 1997-ben és 1998-ban. Számos nemzetközi tudományos folyóiratnál közreműködött társszerkesztőként, valamint nevéhez fűződik még a Heidelberger Althistorische Beiträge und Epigraphische Studien (HABES), melyet önállóan szerkesztett 1986-tól. Alföldy professzor megbecsült tagja volt a nemzetközi tudományos világnak és a Heidelberg Akadémiának is elismert tagja volt 1978-tól. Több más német és egyéb jelentős ókortörténeti kutatóintézetben is dolgozott, mint például a német Forschungsgemeinschaft, a Német Régészeti Intézet, olasz, spanyol és francia ókorkutató intézetek.

ElismeréseiSzerkesztés

Doktori címeiSzerkesztés

Egyéb elismeréseiSzerkesztés

  • Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság Kuzsinszky emlékérem, 1965, melyet csak 1992-ben nyerhetett el, emigrálása miatt.
  • Gottfried Wilhelm Leibniz Díj, a Német Kutatóegyesülettől (Deutsche Forschungsgemeinschaft), 1986.
  • A Barcelonai Központi Egyetem emlékérme.
  • Max Planck kutatói díj, melyet az Alexander von Humboldt Alapítvány és a Max Planck Társaságtól kapott, Silvio Pancierával közösen 1992-ben.
  • Barcelonai d'Estudis Catalans Intézet díja 1997.
  • Nagy Imre emlékérem Budapest, 1997.

1997-ben kapott további kitüntetést Segoviában, Rómában, 1998-ban A Coruña – Ferrol egyetemi érmét, 2000-ben La Rioja, Logroño és a Valladolid Egyetemek kitüntetéseit nyerte el. Nyugdíjba vonulásakor megkapta még Németország Érdemkeresztjét (Verdienstkreuz). Végül a Heidelbergi Egyetem tüntette ki 2006-ban az egyetem emlékérmével.[10]

EmlékezeteSzerkesztés

  • A Heidelbergi Egyetem német nyelvű megemlékezése.[11]
  • Magyar nyelvű megemlékezések.[12][13][14]
  • Epigraphiai konferencia Alföldy Géza professzor 77. születésnapja emlékére. ELTE 2012. május 31. – június 1.[15]

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Géza Alföldy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés