Alfred Grünwald

Operett libriettista

Alfred Grünwald (Bécs, 1884. február 16.[10]New York, 1951. február 25.) operett-librettista.

Alfred Grünwald
Alfred Grünwald.JPG
Született 1884. február 16.[1][2]
Bécs[3]
Elhunyt 1951. február 24. (67 évesen)[4][5][6][7][8]
New York[9]
Állampolgársága
Gyermekei Henry Grunwald
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Grünwald témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Bécsben nőtt fel egy kevésbé sikeres kalapkészítő, a Budapestről kivándorolt Moritz Grünwald (1845–1900) és Emma Donath gyermekeként. A reálgimnázium elvégzése után először egy szőrmeboltban helyezkedett el, de statisztaként és karénekesként is dolgozott bécsi színházakban, valamint egy bécsi színházi ügynökségnél. Már iskolásként írni kezdett, s hamarosan a Neue Wiener Journal tárcaírója és színkritikusa lett.

Emellett kisebb színpadi szkeccseket és egyfelvonásosokat írt kabaréknak, például az Intime Színháznak vagy a Ronacher-nek az 1890-es évek francia bohózatainak stílusában: Beim Zahnarzt, Bis hierher und nicht weiter! (1911). Már 1909-ben megírta első librettóját Julius Brammerrel Béla Laszky Elektra című egyfelvonásos parodisztikus operettjéhez, amelyet a Cabaret Fledermausban mutattak be. Ennek eredményeként évtizedekig tartó együttműködés alakult ki Brammerrel, amely csak az 1920-as évek végén szakadt meg. Ábrahám Pál és Oscar Straus operettjeihez Fritz Löhner-Beda-ban talált alkotótársat. Néhány alkalommal Gustav Beerrel és Ludwig Herzerrel közösen írt librettót és slágereket.

Az első világháború idején hadnagyként is kreatívan tevékenykedett, hazafias dalokhoz írt szövegeket.

Legsikeresebb alkotói korszaka a két világháború közötti időszak volt, az 1914 előtti századfordulós nosztalgiával. Ábrahám Pál, Leo Ascher, Joseph Beer, Brodszky Miklós, Willy Engel-Berger, Edmund Eysler, Leo Fall, Kálmán Imre, Maurice Lindemann, Lehár Ferenc, Paul Pallos, Rudolf Sieczyński, Oscar Straus és Robert Stolz zeneszerzőkkel együttműködve számos operett és sláger szövegét alkotta meg.

1930-ban az Akademiatheaterben mutatták be az Alexander Engellel közösen írt Die Prizessin und der Eistänzer című vígjátékát (január 8.). 1936-ban pedig az alkotópáros egy másik vígjátékát, Der Komplex der Frau Dodo címmel.

A 3:1 a szerelem javára című Ábrahám-operett fordításán Hans Weigellel dolgozott együtt. A német nyelvű premierre 1937. március 25-én Bécsben került sor.

Az 1938-as Anschluss után a Gestapo letartóztatta zsidó származása miatt.[11] Amikor ideiglenesen elengedték, élt a lehetőséggel, és Párizsba menekült. Mivel Észak-Amerikában ismert volt sikeres színpadi műveiről, két évvel később feleségével, Mila Löwensteinnel és fiával Casablancán és Lisszabonon keresztül kivándorolhatott az Egyesült Államokba.

Der lachende Ehemann című operettjét már 1914-ben bemutatták a Broadwayn The Laughing Husband címmel, és 1930-ig további tíz műve került színpadra, amelyeknek ő írta a librettót. 1945. szeptember 6-án került bemutatásra a Mister Strauss Goes Boston című darabja a New Century Theatre-ben, amelyhez Robert Stolz írt zenét. Tizenkét előadás után azonban a darabot levették a repertoárról. Grünwald nem tudta megismételni a háború előtti sikereit, és ebben a sorsban osztozott vele a legtöbb operettszerző. Utolsó librettóját, amelyet Gustav Beerrel írt Kálmán Imre Arizona Lady operettjéhez, csak a halála után egy évvel mutatták be Bernben, miután Kálmán Imre fia, Charles befejezte apja befejezetlen művét.

Felesége Mila Löwenstein volt, aki 1953-ban Forest Hills-ben halt meg. Fia, Henry Grunwald 1987 és 1990 között az Egyesült Államok bécsi nagykövete volt.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Emléktábla egykori bécsi házának falán
  • 1989: Alfred-Grünwald-Park, Bécs Mariahilf kerületében
  • 1989: Emléktáblájának felavatása egykori bécsi otthonának falán - Alsergrund, Kolingasse 4. (október 21.)

Művei (válogatás)Szerkesztés

A mű eredeti címe A mű címe magyarul Alkotótárs Zeneszerző Bemutató éve
Elektra Julius Brammer Béla Laszky 1905
Die lustigen Weiber von Wien Robert Stolz 1908
Die Dame in Rot Julius Brammer Robert Winterberg 1911
Hoheit tanzt Walzer Julius Brammer Leo Ascher 1912
Der lachende Ehemann Julius Brammer Edmund Eysler 1913
Die ideale Gattin A tökéletes feleség Julius Brammer Lehár Ferenc 1913
Die schöne Schwedin Julius Brammer Robert Winterberg 1915
Die Kaiserin A császárné Julius Brammer Leo Fall 1916
Die Rose von Stambul Sztambul rózsája Julius Brammer Leo Fall 1916
Bruder Leichtsinn Julius Brammer Leo Ascher 1917
Das Sperrsechserl Julius Brammer Robert Stolz 1920
Der letzte Walzer Julius Brammer Oscar Straus 1920
Die Bajadere A bajadér Julius Brammer Kálmán Imre 1921
Die Tangokönigin A tangókirálynő Julius Brammer Lehár Ferenc 1921
Die Perlen der Cleopatra Kleopátra gyöngyei Julius Brammer Oscar Straus 1923
Mädi Leo Stein Robert Stolz 1923
Gräfin Mariza Marica grófnő Julis Brammer Kálmán Imre 1924
Die Zirkusprinzessin A cirkuszhercegnő Julius Brammer Kálmán Imre 1926
Die golden'ne Meisterin Julius Brammer Edmund Eysler 1927
Die Herzogin von Chicago A chicagói hercegnő Julius Brammer Kálmán Imre 1928
Das Veilchen vom Montmarte A montmarte-i ibolya Julius Brammer Kálmán Imre 1930
Viktoria und ihr Husar Viktória Fritz Löhner-Beda Ábrahám Pál 1930
Die Blume von Hawaii Hawaii rózsája Fritz Löhner-Beda Ábrahám Pál 1931
Ball im Savoy Bál a Savoyban Fritz Löhner-Beda Ábrahám Pál 1932
Eine Frau, die weiß, was sie will Oscar Strauss
Venus in Seide Robert Stolz
Märchen im Grand-Hotel Mese a Grand Hotelben Fritz Löhner-Beda Ábrahám Pál 1934
Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus Dzsaniah - A lány a táncházból Fritz Löhner-Beda Ábrahám Pál 1935
Polnische Hochzeit Fritz Löhner-Beda Joseph Beer 1937
Roxy und ihr Wunderteam 3:1 a szerelem javára Hans Weigel Ábrahám Pál 1937
Bozena Julius Brammer Oscar Straus 1952

FilmográfiaSzerkesztés

  • 1919: Die Rose von Stambul

JegyzetekSzerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  2. Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 25.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  5. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  6. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 2305/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 25.)
  11. és a börtöncellán Bruno Kreisky osztrák politikussal osztozott

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alfred Grünwald című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • Salomon Wininger: Große Jüdische National-Biographie. Band 2. Czernowitz 1927, S. 540.
  • Henry Grunwald (Hrsg.): Ein Walzer muss es sein. Alfred Grünwald und die Wiener Operette. Mit Beiträgen von Henry Grunwald, Georg Markus, Marcel Prawy, Hans Weigel und einem Werksverzeichnis von Caroline Delval. Ueberreuter, Wien 1991, ISBN 3-8000-3373-9.
  • Siglinde Bolbecher, Konstantin Kaiser: Lexikon der österreichischen Exilliteratur. In Zusammenarbeit mit Evelyn Adunka, Nina Jakl und Ulrike Oedl. Deuticke, Wien 2000, S. 265f.
  • Susanne Blumesberger, Michael Doppelhofer, Gabriele Mauthe: Handbuch österreichischer Autorinnen und Autoren jüdischer Herkunft 18. bis 20. Jahrhundert. Band 1: A–I. Hrsg. von der Österreichischen Nationalbibliothek. Saur, München 2002, ISBN 3-598-11545-8, S. 477. Alfred Grünwald
  • Alfred Grünwald im Wien Geschichte Wiki
  • Alfred Grünwald im Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit (LexM)
  • Barbara Boisits: Grünwald, Alfred. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff. Druckausgabe: Band 2, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2003

További információkSzerkesztés