Főmenü megnyitása

Allaga Géza

magyar cimbalmos, csellista, zeneszerző

Nemesmiliticsi Allaga Géza (Óbecse, ma: Szerbia, 1841. március 25.Baja, 1913. augusztus 19.) gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző. Jelentős szerepet játszott a magyar cimbalomoktatás elindításában. Apja, Allaga Imre kormánybiztos, országgyűlési képviselő.

Allaga Géza
Allaga Géza.jpg
Életrajzi adatok
Született 1841. március 25.
Óbecse
Elhunyt 1913. augusztus 19. (72 évesen)
Baja
Házastársa 1. ponori Thewrewk Róza (h. 1868 előtt, † 1891)
2. Szévits Lilla
Gyermekei nemes Allaga Vilma (1868–1942)
Szülei Allaga Imre
nemes Fazekas Emma (1821–1908)
Pályafutás
Hangszer gordonka, cimbalom
Tevékenység zenetanár, zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Allaga Géza témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

A gimnáziumot Baján végezte; 1855-ben kezdett gordonkázni, 1857-ben már a bécsi konzervatóriumon tanult, a zeneszerzéssel együtt, 1861-ig. Ekkor a Molnár György-féle Budai Népszínházhoz szerződött, s olykor hangversenyen is fellépett.

Csakhamar megírta Bényei István szövegére A szerelmes kántor (bem. 1862) című első magyar operettjét, melynek dalai országszerte elterjedtek. Kempelen Győző Szép Mara és A drótos tót, című népszínműveihez is írt zenét. A nemzeti színházhoz szerződve Tóth Kálmán Dobó Katica című népszínművének is ő szerezte a zenéjét. 1865-ben Pécsre ment színházi karnagynak, Szigeti Imre társulatához; s Bényei Szakállas farkas című operettszövegét zenésítette meg. Szabadkán az akkor új „zenede” tanára és dalegyesületi karmester volt, Bajára költözve pedig 1870-ben az állami tanítóképzőben lett a zene tanára.

1871-től ismét Pesten élt, mint a Nemzeti Színház, majd az 1884 őszén megnyílt magyar királyi operaház zenekari tagja. Zenét írt Szigligeti Ede Az amerikai, 1875-ben Tóth Kálmán Az ördög párnája és Rákosi Jenő Nyomorúság a korsóban című darabjaihoz.

A Rózsavölgyi és a Táborszky-cégnél jelentek meg, részben pedig kéziratban terjedtek magyar stílusú dalai 1, 3 és 4 szólamra (Vadászdal, Télidal stb.), zongoraművei;

1880-tól foglalkozott a cimbalommal, melynek javítását is igényesen előmozdította. Cimbalom-iskolát írt két részben, több zeneművet a haladók számára; főleg neki köszönhető a hangszer nagy elterjedése. 1890-től szerkesztette a Cimbalom családi körben című havi folyóiratot. A nemzeti zenedé-ben az ő számára alapított cimbalom-tanszékét 1891-ben foglalta el.

Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

MűveiSzerkesztés

  • Zongoraművek, operettek, népszínművekhez zene, dalok (Befútta az utat a hó és Szeretlek én egyetlenegy virágom c. dalai közismertek lettek);
  • A szerelmes kántor (az első magyar operett kísérlete);
  • A drótostót; Dobó Katica (népszínművek).
  • Cimbalomiskola, első kötete Liszt Ferencnek ajánlva (Bp. 1874). Cimbalomművek, átiratok cimbalomra.
  • Cimbalomiskola, második kötete Liszt Ferencnek ajánlva (Bp. 1888). Cimbalomművek, átiratok cimbalomra.
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde -„melodráma” (1879.)

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Herencsár Viktória: Cimbalmos ősök nyomában I. Allaga Géza. Bp. szerzői kiadás, 2001
  • Koch Lajos: Allaga Géza születésének századik évfordulójára (A Zene, 1941. 12. sz.).

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés