Almásfegyvernek
Almásfegyvernek (Fegernic) település Romániában, Bihar megyében.
| Almásfegyvernek (Fegernic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsótótfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótótfalu |
| Irányítószám | 417524 |
| SIRUTA-kód | 31173 |
| Népesség | |
| Népesség | 274 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 26[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település.
Története szerkesztés
Almásfegyvernek, Fegyvernek eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is.
Árpád-kori település. Nevét 1213-ban Fegyvernuch ~ Fegyurenuch néven említette először oklevél, majd 1291–1294 között in v. Feguernuk néven volt említve. Neve a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt. Egykor Adorján-vár tartozéka volt. 1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt, melyen nevezettek úgy egyeztek meg, hogy Quid átadja Herbortnak.
1421-ben Feghwernek Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek.
A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | ... románul Fezsernik, Bihar vármegyében, a Lakságon, 220 római katholikus, 250 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határa 1070 hold, ... Vize az Almás patak. Birja gr. Csáky György. | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
- 1880-ban 386 lakosából 178 szlovák, 152 román, 45 magyar volt.
- 1910-ben 726 lakosából 278 magyar, 259 szlovák, 164 román és 25 cigány volt.
- 2002-ben 336 lakosa volt, melyből 256 román, 48 magyar, 62 szlovák volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}