Főmenü megnyitása

Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Almáskamarás
Almáskamarás címere
Almáskamarás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Mazán Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5747
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség886 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskamarás (Magyarország)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′
Almáskamarás (Békés megye)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Békés megye térképén
Almáskamarás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskamarás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A régió és Békés megye délkeleti részén, Békéscsabától 44 kilométerre délre fekszik. A legközelebbi város, Mezőkovácsháza kb. 20 km-re található. A jelenlegi magyar-román országhatár mindössze kb. 15 km-re van a településtől. Szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota (közúton), Dombiratos, Medgyesegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a Nagykamarást Kunágotával összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás (Bánkút megállóhely a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon) a kb. 8 km-re lévő, Medgyesegyházához tartozó Bánkúton található.

TörténeteSzerkesztés

Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota településeket 1418-ban említik először. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén több Árpád-kori falu nyomai találhatók, de nevük nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[3]

Magát Almáskamarást 1844-ben alapították, eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve.

Az Arad vármegye Eleki járásába tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. A települést Almáskamarásnak elsőként 1855-ben használják a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben.

A települést a trianoni békeszerződés után Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága, a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megrázta a falut; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is közeli kapcsolatban állnak a lakók, sok egykori lakó évente hazalátogat Almáskamarásra.

1980-tól Almáskamarás a nagykamarási tanács irányítása alá került, csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az infrastruktúra is sokat fejlődött azóta.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Ambrus Attiláné (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Mazán Attila (független)[5]
  • 2014-2019: Mazán Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
  • 2019-től:

A települési önkormányzat képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll. Az önkormányzat címe: 5747 Almáskamarás, Dózsa György utca 54.; telefon- és faxszáma: (06) 68/439-000. Hivatalos honlapja a www.almaskamaras.hu oldal, e-mail címe: almaspolghiv@fabinet.hu[6] A településen 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

Év Lakosság (fő)
1910 2108
1940 2465
1948 2925
1983 1980
1990 1157
2001 1013
2010 865

[7][8]

 

2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[8]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[10]

Római katolikus egyházSzerkesztés

1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[11]

Református egyházSzerkesztés

A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyházSzerkesztés

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[12]

Itt születettSzerkesztés

Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus (Szent Vendel-) templom: 1865-ben épült, Ursits Lipót tervei alapján.
  • Temető gót betűs sírkövekkel
  • Ország kemencéje

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Látnivalók Békés megyében 160-160. o.
  4. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  6. http://www.onkornet.hu/almaskamaras/
  7. http://lexikon.katolikus.hu/A/Alm%C3%A1skamar%C3%A1s.html
  8. a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29595
  9. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  10. Almáskamarás Helységnévtár
  11. http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/almaskamaras.htm
  12. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=2101[halott link]

ForrásokSzerkesztés

1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750

További információkSzerkesztés