Almássy tér

tér Budapest VII. kerületében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 17.

Az Almássy tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Wesselényi utca páratlan oldalán elterülő tér.

Almássy tér
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest VII. kerülete
NévadóAlmásy család
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Almássy tér (Budapest)
Almássy tér
Almássy tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 17″47.501400°N 19.071500°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 17″47.501400°N 19.071500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Almássy tér témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A Városliget irányába kiépülő Wesselényi utca rendezésekor, 1879-ben alakították ki a háromszög alaprajzú teret, amelyet 1884-ben a mai VII. kerület egy részét korábban birtokló Almásy (Almási) családról neveztek el.

 
Budapest, Almássy tér légi felvételen

Az első évtizedekben – míg 1897-ben fel nem épült az István téri, vagyis a mai Klauzál téri vásárcsarnok – az Almássy téri piac a külső-erzsébetvárosiak napi szükségleteit látta el, és itt állt a korban nevezetes Lakatos vendéglő is. Később, az első világháború előtt Steiner József Józsi kávéháza állt a téren. Az 1900-as években több munkásegylet irodája költözött a teret szegélyező épületekbe (építő-, fa- és élelmezésipari munkások szövetsége). Ebből kifolyólag az Almássy tér gyakran szolgált munkástüntetések kiindulópontjául, 1905. augusztus 13-án például innen indult el a sütőipari munkások választójogot követelő tüntetése.

A Deák Ferenc szabadkőműves páholy 20 ezer koronás adományából az Almássy téren épült fel 1913-ban a főváros első közkönyvtára, a Deák Ferenc Könyvtár.[1] Az egyre rosszabb állapotba kerülő (a mai Barcsay utca torkolatában álló) épületből az 1950-es években a könyvtár a Rottenbiller utcába költözött, s 1967-ben az épületet is lebontották.

 
Az Almássy téri Szabadidőközpont épülete 2010-ben

Az 1960-as években felállított betonasztalkáknak köszönhetően az Almássy tér Budapest egyik „sakktere” lett.[1] Az 1983-ban megnyílt Almássy téri Szabadidőközpont felpezsdítette az Almássy tér életét: negyedszázadon át kiállításokat, előadásokat, koncerteket, táncházakat szerveztek, s programjaik egy része a térre is kiköltözött. A 2000-es évek elején az Almássy teret újraparkosították, a burkolatot kicserélték és modernizálták a Wesselényi utca felőli játszóteret is. Ez utóbbi mellett áll az eredetileg a Damjanich utcaDózsa György út sarkán felállított Csengery Antal kiegyezés korabeli politikus mellszobra (Zsákodi Csiszér János, 1938), amely 1950-ben került át mai helyére. 2014 májusában adták át a teljesen felújított Almássy teret; a burkolat és a parkbútorzat cseréje mellett modernizálták a játszóteret és a kutyafuttatót is, Barcsay utca torkolatába költöztették át a Csengery-szobrot, mellette pedig új szökőkutat is létesítettek.[2]

Jeles épületek

szerkesztés

A tér az irodalomban, filmekben

szerkesztés
  • Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1919–1969. Budapest: Műszaki. 1969.
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 40. o. ISBN 963-05-6410-6  
  1. Deák Ferencz Könyvtár. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  2. Erzsébetváros, 2014. 8. sz. 12. o.

További információk

szerkesztés