Rókacápa

porcos halfaj
(Alopias vulpinus szócikkből átirányítva)

A rókacápa (Alopias vulpinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe és a rókacápafélék (Alopiidae) családjába tartozó faj.[1]

Rókacápa
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Rókacápafélék (Alopiidae)
Nem: Alopias
Faj: A. vulpinus
Tudományos név
Alopias vulpinus
(Bonnaterre, 1788)
Szinonimák

Alopecias barrae Perez Canto, 1886
Alopecias chilensis Philippi, 1902
Alopecias longimana Philippi, 1902
Alopias caudatus Phillipps, 1932
Alopias greyi Whitley, 1937
Alopias macrourus Rafinesque, 1810
Galeus vulpecula Rafinesque, 1810
Squalus alopecias Gronow, 1854
Squalus vulpes Gmelin, 1789
Squalus vulpinus Bonnaterre, 1788
Vulpecula marina Garman, 1913

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rókacápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rókacápa témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az Atlanti-óceánban közönséges, különösen a Brit-szigetek körül. A Balti-tengerben nagyon ritka, mivel alapvetően a szubtrópusi meleg tengerek lakója. A Földközi-tenger leggyakoribb cápája. Az egyes résztengerekben eltérő gyakorisággal fordul elő, így az Adriában viszonylag ritka. Áttelepült a Fekete- és az Azovi-tengerbe is. Előfordul a Indiai- és a Csendes-óceánban is.

A nyílt tengeren és partközelben is egyaránt megtalálható.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A közepes méretű cápák egyikeként hossza elérheti a 6 métert, tömege meghaladhatja a 450 kg-ot. Farokúszója hosszabb, mint maga teste, méghozzá úgy, hogy a felső része sokkal hosszabb, mint az alja. Hátúszója kicsi, mellúszója a többi cápaféléénél jóval nagyobb.

Háromszögletű fogai 3-4 sorban ülnek az állkapcsában.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Ragadozó; főleg a makréla-, a hering- és a szardíniarajokat tizedeli. Körülússza a hering- és szardínia rajokat, és hosszú farokúszójával messze hangzó csapásokat mér a vízre. Miután így összeterelte a halakat, közébük úszik és a tömegből ejt zsákmányt. Gyakran vadászik rajokban vagy párban. Nagyritkán az embert is megtámadja.

 
Gyakran ejtik el őket
 
de néha meg is mentik

A halászok nemcsak azért utálják, mert halevő, de azért is, mert gyakran belegabalyodik az ún. cérnahálókba, és ilyenkor szétszaggatja azokat.

Jegyzetek szerkesztés


Források szerkesztés

  • Pénzes Bethlen: Tengeri állatok 2. (Gémes Péter rajzaival). Búvár zsebkönyvek. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, p. 8.

További információk szerkesztés