Alsó-rajna–vesztfáliai körzet

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet térképe

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet a Német-római Birodalom egyik közigazgatási, védelmi és adózási egysége a tíz körzet közül. Ezt a körzetet is I. Miksa császár hozta létre 1500-ban, amikor a birodalom fennmaradása érdekében bizonyos reformokat kellett foganatosítania.

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet nagy része ma nem Németország területén található. Leginkább Hollandia területeit foglalta magában, de Belgiumnak és Franciaországnak is jutott ebből a területből. Az alábbiakban a körzet államai olvashatóak.

Név Államforma Megjegyzések
Aachen szabad birodalmi város Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1166-ban.
Anholt uradalom Az Utrechti püspökök korábbi birtoka volt. Szabadságjogait a 14. században szerezte, a Gemeni lordok birtoka, majd 1641-ben Salm-Salm szerezte meg.
Beilstein uradalom 1488-tól Trier hűbérbirtoka, von Metternich családé 1635-től, majd 1679-től birodalmi grófok.
Bentheim grófság 1421-ben Steinfurt urai örökölték, 1454-től Bentheim-Bentheim, majd 1530-tól ismét Steinfurt.
Bentheim-Steinfurt grófság  
Berg Hercegség 1380-ban Vencel emelte hercegséggé, 1521-től 1614-ig Jülich-Kleve-Berg része, majd Pfalz-Neuburghoz került.
Blankenheim-Gerolstein grófság 1468-ban Manderscheid örökölte.
Cambrai püspökség A 6. században alapították, előjogait II. Henrik 1007-ben garantálta, 1559-től érsekség, majd 1679-től Franciaország része.
Cleves hercegség 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Markkal és Ravensberggel Brandenburghoz csatolták a Xanteni békében.
Köln szabad birodalmi város III. Frigyes császár 1475-ben fogadta el jogait.
Corvey apátság I. Lajos 815-ben alapította.
Delmenhorst grófság Az Oldenburg-ház fiatalabb ága alapította és Oldenburg uralta 1436-tól.
Diepholz Grófság 1160 körül alapították majd Braunschweig-Lüneburg része lett 1585-ben.
Dortmund szabad birodalmi város II. Frigyes császár erősítette meg birodalmi jogait 1236-ban.
Kelet-Frízföld hercegség 1662-ben hercegség, 1744-ben Poroszország kaparintotta meg.
Essen apátság 845-ben szent Altfrid alapította, I. Konrád ajándékozta birodalmi előjogait, majd 1803-ban világiasították.
Fagnolles grófság A Ligne család uralta, 1770-től grófság.
Gemen Uradalom Holstein-Schauenburg grófjai birtokolták, a Limburg-Stirum ház szerezte meg 1640-ben.
Gimborn Uradalom A Schwarzenberg-ház birtokolta, II. Ferdinánd ajándékozta jogait 1631-ben. 1698-ban grófság. Johann Ludwig von Wallmoden-nek adták el 1782-ben.
Gronsveld Grófság I. Miksa adományozta jogait 1498-ban, 1588-tól grófság, 1794-ben Franciaország bekebelezte.
Hallermund Grófság Braunschweig-Calenberg hűbéruradalma a Springe környékén, 1706-tól birodalmi grófság.
Herford Apátság Nunneryt 789-ben alapították, 1147-től hercegi apátság, amit I. Frigyes megerősített 1152-ben.
Holzappel Grófság Korábban Nassau birtoka, melyet III. Ferdinánd adományozott Meladner Péter marsallnak 1643-ban. 1676-ban Anhalt-Bernburghoz került.
Hoya Grófság Braunschweig-Lüneburg hűbéruradalma 1519-től, az uralkodó család 1582-ben kihalt.
Jülich Hercegség IV. Lajos erősítette meg birodalmi jogait 1328-ban. IV. Károly császár hercegséggé változtatta 1356-ban, 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Berggel együtt Pfalz-Neuburg része lett.
Kerpen-Lommersum Grófság 1288 után Brabanthoz csatolták Kölntől, majd 1406-ban megörökölte Burgundia és a Habsburg-ház 1482-ben. Jülichhez került 1710-ben, majd grófság lett 1712-ben
Kornelimünster Apátság 814-ben alapította szent Benedek.
Liège Püspökség 315 körül alapította a kölni szent Maternus
Lingen Grófság Tecklenburgból vált ki 1493-ban, V. Károly 1547-ben zsákmányolta a burgund Németalfölddel együtt. 1555-ben a spanyol II. Fülöphöz került, majd 1597-ben a nassaui Móric foglalta el. Poroszország örökölte 1702-ben.
Lippe Hercegség 1123-ban alapították, grófság 1528-tól, 1613-ban levált belőle Lippe-Alverdissen, (1643-tól Schaumburg-Lippe), hercegség 1789-től.
Malmedy Apátság  
Mark Grófság 1160-ban alapították, Kleve szerezte meg 1368-ban, majd 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Klevevel és Ravensberggel Brandenburghoz került.
Millendonk Uradalom Birodalmi előjogait 1700-ban kapta vissza, 1732-től Ostein grófjai birtokolták.
Minden Hercegség Az 1648-as Vesztfáliai békével Brandenburghoz került, mint hercegség.
Moers Hercegség Először 1186-ban említették, 1493 után Wied birtokolta, 1519-ben Neuenahr grófjaihoz került, majd Adolf van Nieuwenaar örökölte 1578-ban. 1594-ben a nassaui Móric foglalta el, végül, mint hercegség került Poroszországhoz 1702-ben.
Münster Püspökség Szent Ludger alapította a püspökséget 805-ben, birodalmi előjogokat 1180-ban kapott a Szész hercegségtől, 1612-1650, 1683-1688 és 1723-1801 között perszonálunióban volt a Kölni érsekséggel.
Nassau-Diez Hercegség A korábbi Diez grófság, 1386-ban megörökölte Nassau-Dillenburg, majd 1606-ban kivált belőle. 1654-től hercegség, megszerezte Orániát 1702-ben és nevet váltott Oránia-Nassaura.
Nassau-Dillenburg Grófság 1303-ban vált ki Nassauból, 1559-ben levált róla Oránia, hercegség 1654-től, 1739-ben megörökölte Oránnia-Nassau.
Nassau-Hadamar Grófság Nassau-Dillenburgból vált ki 1606-ban, 1650-től hercegség, majd 1711-ben kihalt az uralkodó család. 1743-ban Oránia-Nassau része lett.
Oldenburg Grófság 1180-ban III. Henrik szász herceg trónfosztása után alapították, Dániával perszonálunióban volt 1667-1773, 1774-ben hercegség és Holstein-Gottorp irányítása alá került.
Osnabrück Püspökség 1225-1803 között létezett.
Paderborn Püspökség 1281-1802 között létezett.
Pyrmont Grófság  
Ravensberg Grófság 1140 körül szakították ki Calvelage grófságból, 1346-tól Berg tulajdona volt, 1521-1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Kleve-vel és Markkal Brandenburg része.
Reckheim Grófság  
Reichenstein Uradalom  
Rietberg Grófság 1237-től Vencel Ádám von Kaunitz és családja tulajdona lett, 1807-ig létezett.
Sayn Grófság 1139-1246 és 1283-1608 között létezett kis grófság.
Schaumburg Grófság 1106-ban alakult, 1110-ben uralkodóját Holstein urának nevezte ki a szász Lotár, így ők uralkodtak Holsteinben is. 1640-ben kihalt az uralkodóház, a grófságot felosztották Holstein, Braunschweig és Lüneburg, Schaumburg-Lippe és Hessen-Kassel között.
Schaumburg-Hesse Grófság A Schaumburgi grófság utóda 1640-től.
Schaumburg-Lippe Grófság  
Schleiden Grófság Eleinte uradalom, majd grófság, 1441-től Luxemburg önrendelkező része. Később Habsburg Németalföld része 1795-ig.
Spiegelberg Grófság  
Stavelot Apátság II. Childerich frank király alapította 670-ben és 1794-ig létezett.  
Steinfurt Grófság 1454-túl Bentheim-Steinfurt 1454, III. Frigyes garantálta jogait 1486-ban, grófság 1495-től. 1806-ban Poroszországhoz csatolták.
Tecklenburg Grófság A 12. században keletkezett, 1263-ban a szomszédos Bentheim grófság bekebelezte. 1557-től Bentheim-Tecklenburg. 1706-tól Poroszország része.
Thorn Apátság 975-1794
Verden Püspökség 985-ben már III. Ottó anyja garantált bizonyos jogokat. 1180-ban keletkezett, majd 1648-ban mint hercegség lett Svédország része 1712-ig. Dánia foglalta el, majd eladta a Hannoveri választófejedelemségnek 1715-ben.
Virneburg Grófság 1052-ben alakult, majd 1445-től Manderscheid-Virneburg. 1611-1812 Löwenstein-Wertheim-Virneburg.
Werden Apátság 799-ben alapították, 877-ben kapta meg birodalmi jogait, 1803-ban Poroszország kebelezte be.
Wickrath Uradalom 971-ben említik először, Broichhausen urai birtokolták, 1488-ban az uradalmat közvetlenül a császár alá rendelték, és Hompesch lovagjainak adták. 1794-ben Franciaország elfoglalta, majd 1814-ben Poroszország része lett.
Wied Grófság 860 körül alapították, 1243-1462 között az Isenburgi grófsággal egyesült, mint Isenburg-Wied, 1631-ben kivált belőle Wied-Dierdorf, majd 1698-ban Wied-Neuwiedre és Wied-Runkelre osztódott.
Winneburg Uradalom Winneburg és Beilsteini uradalom. Először 1304-ben említik és 1362-ben szerezte meg Beilsteint. Trier hűbérbirtoka volt 1488-tól. 1801-ben Franciaországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták.
Wittem Uradalom