Alsóberecki

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában,

Alsóberecki
Alsóberecki címere
Alsóberecki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Emriné Bajnok Zita (független)[1]
Irányítószám 3985
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség705 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség101,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóberecki (Magyarország)
Alsóberecki
Alsóberecki
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 21° 41′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 21° 41′ 07″
Alsóberecki (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Alsóberecki
Alsóberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Alsóberecki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóberecki témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Bodrogközben fekszik a szlovák határ mentén, Sátoraljaújhelytől 6 km-re délkeletre. Szomszédos települések: Felsőberecki (3 km), Vajdácska (6 km), Karos (7 km).

TörténeteSzerkesztés

A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]

A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. Első ismert írásos említése 1358-ból maradt fenn (Bereck); ekkor halászfalu volt, a Szerdahelyi család birtoka.

Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtokolták, az 1400-as években pedig a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok. A 13. század második felében árvíz sodorta el a a templomát, s az csak a 18. században épült fel újra.

Az 1500-as évek második felében tulajdonosai a Duleszkay Horváth és a Melith családok, 1594-ben Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint az Ócz, Haraszthy, Horváth, és Czobor családok.

A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre. A református templomot 1785–1786-ban emelték. 1875-ben fatornyot építettek a templom elé, ez 1956-ig állt. 1956-ban építették a templom keleti oldalának közepéhez a jelenleg látható 20 m magas kőtornyot. A református templom műemléki védelem alatt áll.

Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak birtokosai, 1663-ban Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok.

Az 1800-as évek elején a Csuka családnak is volt birtoka a településen.

Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa.

Alsóbereckihez tartozott még Agóczpuszta is, mely Micz bánnak és utódainak volt a birtoka.

Agóczpuszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó, 1569-ben a Kálnássy Ferenc, a Rákóczy György és a Deregnyey Pál, 1598-ban a Kálnássy, Bacskay és Szokoly, 1663-ban a Bocskai István és a Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány család birtoka volt.

A 20. század első felében, az 1950-es megyerendezésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görögkatolikus, 393 református.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Szekeres András (független)[4]
  • 1994-1998: Zuti Lajos (független)[5]
  • 1998-2002: Zuti Lajos (független)[6]
  • 2002-2006: Zuti Lajos (független)[7]
  • 2006-2010: Zuti Lajos (független)[8]
  • 2010-2014: Zuti Lajos (független)[9]
  • 2014-2019: Emriné Bajnok Zita (független)[10]
  • 2019-től: Emriné Bajnok Zita (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

2001-ben a településen a lakosság 97%-át magyar, 3%-át cigány származású[11] emberek alkották. Ezenkívül 1 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% románnak, 2,2% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 36,8%, görögkatolikus 10,6%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 3,7%, (18,1% nem nyilatkozott).[12]

LátnivalókSzerkesztés

  • Halastó
  • Volt Olcsváry-kuria, ma vendégház
  • Long-erdő természetvédelmi terület, Mária-nyárfa
  • A falu határában karosi honfoglalás kori temető, régészeti emlékpark, millenniumi emlékmű

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
  4. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  12. Alsóberecki Helységnévtár

További információkSzerkesztés