Alsócsitár

község Szlovákiában

Alsócsitár (szlovákul Štitáre) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Zámojszky vagy Ocskay udvar tartozik hozzá.

Alsócsitár (Štitáre)
Alsócsitár temploma
Alsócsitár temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterValéria Kurucová
Irányítószám949 01
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség1028 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség137,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület7,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 18° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 18° 09′ 30″
Alsócsitár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsócsitár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A zoboralji település Nyitrától 6 km-re északkeletre, a Tribecs-hegység részét képező Zsibrica hegy oldalán fekszik.

Története

szerkesztés

1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először. 1366-ban Nagy Lajos megfeddte Kolon-i Peteu-t a csitári földek ügyében.[2] A per még 1367-ben is folyt.[3] 1428-ban Zsigmond király Saro-i László fia Cseh Péternek adományoz több várat és tartozékaikat, például Tholmacz, Chytaar és Wezeken településeket is.[4]

Vályi András szerint "Magyar Csitár. Magyar falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kolonhoz, és Űrmenyhez sem meszsze, Nyitrától egy mértföldnyire, piatzozása Bajnán, földgye első Osztálybéli, de mivel fája sem tűzre, sem pedig épűletre nintsen, és szőleje sintsen, legelője szoross, réttye pedig hibás, a’ harmadik Osztályba tétettetett."[5]

Fényes Elek szerint "Csitár, magyar falu, Nyitra vgyében, vármegyében, Nyitrához észak-keletre egy mértföldnyire, 347 kath., 9 zsidó lak., filial. templommal. Határa dombos, de termékeny; erdeje bőven; rétei jók. F. u. gr. Forgács, a religiói fundus, s m. k."[6]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nyitra-Csitár, a Zsibricza-hegy alatt fekvő magyar község, 384 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Kegyura a nyitrai püspök. A községházán a helységnek 1769-ből származó urbáriumát őrzik. A lakosok nagy részét az 1866-iki kolerajárvány kipusztította. Földesurai a Zerdahelyiek voltak, jelenleg pedig gr. Zamojszky Tamásné szül. gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka."[7]

1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal járt a községben, ahol 27 népdalt jegyzett le. Többek közt itt örökítette meg az A Csitári hegyek alatt, az Egy szegény asszonynak volt tizenkét lánya, a Szerelem virágja felfolyott a fára és a Bú írte a kutyát kezdetű népdalokat.[8] A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1938. november 6-7-én 5 falubelit fogtak perbe, akik aláírást gyűjtöttek a falu Magyarországhoz csatolásáért. Ők az év végi elnöki amnesztia hatálya alá estek, így elitélésükre szerencsére nem került sor.[9] Mindezek után a 88% körüli magyar ajkú falu a decemberi tartományi választáson állítólag 100%-ban támogatta a néppárti közös jelölőlistát (304 érvényes szavazat).[10]

Magyar általános iskoláját 1976-ban szüntették meg. 1975-ben Nyitrához csatolták, de 2003 januárja óta ismét önálló község.[11]

Kodály-emléktábla

szerkesztés

2005. augusztus 8-án František Tóth akkori szlovák kulturális miniszter és magyar kollégája, Bozóki András leplezte le Kodály Zoltán zeneszerző emléktábláját, amely Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalának támogatásával készült. A magyar nyelvű tábla ellen már akkor tiltakozott a kerületi HZDS, később pedig a héttagú helyi képviselő-testület egyik tagja az 1995-ös szlovák nyelvtörvény megsértéséért feljelentést tett. A szlovák kormány arra kötelezte a falut, hogy teremtsék elő a szükséges pénzt, és a tábla fölé helyezzék el ugyancsak márványból készült szlovák nyelvű változatát.[12]

Az emléktábla magyar szövege a következő:

K O D Á L Y    Z O L T Á N
1882 – 1967
NÉPDALGYŰJTŐ ÉS ZENESZERZŐ
A CSITÁRI HEGYEK ALATT
C.NÉPDAL KÖZSÉGÜNK
LAKÓI AJKÁN SZÜLETETT,
S A ZENESZERZŐ ZOBORALJI
GYŰJTÉSE TETTE VILÁGSZERTE
ISMERTTÉ.

KÖSZÖNETTEL EMLÉKEZÜNK!
2005. VIII. 28.

Népessége

szerkesztés
  • 1880-ban 339 lakosából 302 magyar, 27 szlovák, 1 német anyanyelvű és 9 csecsemő, ebből 329 római katolikus és 10 zsidó vallású.
  • 1890-ben 384 lakosából 351 magyar és 32 szlovák anyanyelvű.
  • 1900-ban 449 lakosából 424 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
  • 1910-ben 447 lakosából 432 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
  • 1919-ben 82 házában, 447 lakosából 17 csehszlovák, 428 magyar és 2 német.[13]
  • 1921-ben 462 lakosából 423 magyar és 37 csehszlovák.
  • 1930-ban 470 lakosából 414 magyar és 56 csehszlovák volt.
  • 1970-ben 602 lakosából 386 magyar, 206 szlovák és 10 cseh volt.[14]
  • 1975-2003 között nem volt önálló.
  • 2011-ben 707 lakosából 487 szlovák, 191 magyar, 5 cseh és 23 ismeretlen nemzetiségű.[15]
  • 2021-ben 1028 lakosából 834 szlovák, 146 (+25) magyar, 1 ruszin, 20 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű.[16]

Neves személyek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Piti Ferenc 2020 (szerk.): Anjou-kori oklevéltár L. 1366. Budapest-Szeged, 356-357.
  3. DLDF 58578
  4. DLDF 71946
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  8. Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9-i lapszámában.
  9. MV SR - ŠA Nitra, Štátne zastupiteľstvo, šk. 221, No. 4101/1938.
  10. Popély Árpád 2019: Két választás Csehszlovákiában. Dunajská Streda/ Bratislava, 99-100.
  11. Vasárnap 2004. június. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  12. Elkészült a szlovák nyelvű tábla. ujszo.com, 2006. augusztus 11. [2018. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 23.)
  13. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49.
  14. Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 45.
  15. A 2011-es népszámlálás eredménye.
  16. ma7.sk
  17. a b Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
  • Michal Felcan – Susanne Stegmann-Rajtár 2015: Die spätbronze- und hallstattzeitliche befestigte Höhensiedlung Štitáre Žibrica – neue Forschungsergebnisse und Perspektiven. In: The Early Iron Age in Central Europe
  • Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
  • Pintérová et al. 2013: Štitáre v zrkadle 900-ročnej histórie. Krupina

További információk

szerkesztés