Alsókarácsonfalva
Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
| Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Alsókarácsonfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517260 |
| SIRUTA-kód | 4197 |
| Népesség | |
| Népesség | 1954 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 58 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 76,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 243 m |
| Terület | 25,46 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 23° 50′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 23° 50′ 03″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókarácsonfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Gyulafehérvártól 24 kilométerre, a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyásától 7 kilométerre, Balázsfalva, Búzásbocsárd és Oláhcsesztve közt található. A DN 14B főúton közelíthető meg.
Népessége szerkesztés
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1954 fő volt, melynek 93,3%-a román és 2,97%-a magyar.[2] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 89,36%-a ortodox, 3,43%-a görögkatolikus és 3,02%-a református.[3]
Története szerkesztés
Árpád-kori település. Nevét 1272-ben említette először oklevél Aruszegh néven.
1324-ben Karachyni, 1410-ben Karachonfalua (Aruszeg), 1733-ban Alsó-Kracsunfalva, 1750-ben Krecsunel, 1808-ban Karacsonfalva néven írták. 1272-ben V. István király a székely Péter fia Péternek adományozta a falut. 1313-ban a Veresegyház-székesi uradalom határjárásában említették, mint Gyógyi András fiainak birtokát. 1324-ben Károly Róbert király itt, Karácsonyfalván adott ki oklevelet. 1410-ben a Karácsonyfalvaként nevezett Árosszeg települést a Gyógyiak birtokai közt sorolták fel. 1410-ben a diódi váruradalom tartozéka volt, majd 1461-ben Szilágyi Mihály kormányzó kapta meg. A 18–19. században Bethlen birtok volt. 1910-ben itt a Bethlenek kúriáját említették. 1910-ben 1404 lakosából 213 magyar, 1185 román volt. Ebből 44 római katolikus, 1184 görögkatolikus, 148 református volt. A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
2006-ban a községhez tartozó Buzásbocsárd, Kornujalja, Székelyhegytanya és Pânca kiváltak a községből, és az akkor alakult Buzásbocsárd község részévé váltak.[4]
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus temploma
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ LEGE nr. 109 din 27 aprilie 2006 pentru înfiinţarea comunei Bucerdea Grânoasă prin reorganizarea comunei Crăciunelu de Jos, judeţul Alba. Monitorul Oficial, 377. sz. (2006. május 3.)
Források szerkesztés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}