Alsólopassó

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 13.

Alsólopassó (szlovákul Dolný Lopašov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Alsólopassó (Dolný Lopašov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
PolgármesterJozef Petušík
Irányítószám922 04
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Teljes népesség996 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület22,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.576944°N 17.643056°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.576944°N 17.643056°E
Alsólopassó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólopassó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pöstyéntől 17 km-re, nyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe a kőkorszak óta lakott. Számos kőkori, újkőkorszaki, bronzkori lelet került elő. A Nagymorva Birodalom idején szláv település állt a területén.

A mai falut 1394-ben említik először, a középkorban Jókő várának birtoka.

Vályi András szerint: „LOPASÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint: „Lopassó, tót falu, Nyitra vmegyében, Radosócz mellett: 246 kath., 3 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. Felsége. Holicshoz 2 1/2 óra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Lopassó, Lancsártól délre, ettől alig 3 kilométerre, egy völgykatlanban fekszik. Lakosai tótajkuak, számuk 823, vallásuk r. kath. Postája Vittencz, táviró- és vasúti állomása Verbó. Temploma a XVI. század vége felé épült és kőfallal van körülvéve; csúcsíves részleteket megőrizett tornya azonban régibb, mint a templom hajója. Kegyura gr. Pálffy József, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtoka van. A templomban egy 1649-ből származó érdekes pacifikalet őriznek. A temetőjében álló Szt. Háromság kápolnát Vranovics Márton pozsonyi kanonok 1703-ban építtette. Földesurai a XIV. században a jókői vár urai voltak, azután az Erdődyek és a Pálffyak. Itt született Klimó György pécsi püspök."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1063, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 982 lakosa volt: 973 szlovák, 6 cseh, 1 cigány és 2 ismeretlen nemzetiségű.[5]

2011-ben 953 lakosából 939 szlovák.

Neves személyek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés

További információk

szerkesztés