Alsólupkó
Alsólupkó, 1911-ig Ljupkovadolnja (románul: Liubcova vagy Liubcova de Jos, szerbül: Љубкова, csehül: Libková) falu Romániában, a Bánságban, az Al-Dunánál. Újmoldovától 30 km-re kelet–délkeletre, a Duna bal partján található.
| Alsólupkó (Liubcova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Berszászka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berszászka |
| Irányítószám | 327029 |
| SIRUTA-kód | 51494 |
| Népesség | |
| Népesség | 918 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 21° 53′ 35″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 21° 53′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A török hódoltság előtt települt szerb lakossággal. Névváltozatai: Dolna Lupqıva (1554), Lyubkowa (1689), Dolna Lupkova (1829), Alsó Liupkova (1840), Ljubkova dolnja (1873). Neve a Ljubko délszláv férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[1]
Lupkova palánkvárát a törökök 1600 körül építették. Kezdetben hetven, később kb. negyven fős, főként martalócokból álló helyőrség védte. 1689-ben felhagyták.[2]
Lakói korábban a mai falutól egy kilométerre keletre, a Veliki Breg nevű helyen éltek. 1721-ben németeket telepítettek be, de a szerbekkel való feszültségeik miatt nemsokára továbbköltöztek.
1774-től a Határőrvidékhez tartozott. 1788-ban a támadó török hajóhad legénysége kétnapos harcban felőrölte a Koča Anđelković vezette határőr csapatot. Az életben maradtakat karóba húzták.
A Határőrvidék feloszlatása után Szörény, majd Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.
Népessége szerkesztés
1900-ban 1561 lakosából 1204 volt szerb, 246 román, 51 cigány, 33 cseh és 23 német nemzetiségű; 1499 ortodox és 60 római katolikus vallású.
2002-ben 1258 lakosából 764 volt román, 323 szerb, 109 cigány és 55 cseh nemzetiségű; 1162 ortodox és 66 római katolikus vallású.
Látnivalók szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
- ↑ Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. 3. Budapest, 2007, 1423-24. o.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A templomról (magyarul)
- A templomról (szerbül)
.svg){kind=small}
