Alsónémeti
Alsónémeti (szlovákul: Nižné Nemecké) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
| Alsónémeti (Nižné Nemecké) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Rang | község |
| Polgármester | Milan Husár |
| Irányítószám | 072 52 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | SO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 329 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 7,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′ | |
| Alsónémeti weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagymihálytól 32 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett található.
Története szerkesztés
1353-ban említik először. Lakói főként fuvarozással és mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Németi. Két falu Ungvár várm. Alsónak földes Urai több Uraságok, melly fekszik Jenkének szomszédságában, és annak filiája, Felsőnek pedig Horvát Uraság, ez 1/4 mértföldnyire fekszik a’ másiktól, lakosai külömbfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyaik jelesek, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Némethi, két tót-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 3/4 mfdnyire, az első 191 romai, 51 g. kath., 4 ref., 9 zsidó lak., a második 64 rom., 170 g. kath. , 18 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Az elsőnek f. u. Pongrácz, Tomcsányi, Diószeghy stb. a másodiknak b. Horváth s. m.”[3]
1918-ban zavargások voltak a faluban.[4] A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1880-ban 286 lakosából 231 szlovák, 45 magyar és 1 egyéb anyanyelvű, ill. 9 csecsemő volt.
1890-ben 330 lakosából 274 szlovák, 34 magyar, 16 német és 6 ruszin anyanyelvű volt.
1900-ban 403 lakosából 333 szlovák, 45 magyar és 22 ruszin anyanyelvű volt.
1910-ben 439 lakosából 328 szlovák, 53 magyar, 30 német, 28 ruszin anyanyelvű volt. Ebből 210 római katolikus, 156 görögkatolikus, 39 református, 33 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.
1921-ben 417 lakosából 266 csehszlovák, 99 magyar, 51 orosz és 1 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 179 római katolikus, 164 görögkatolikus, 45 református és 29 izraelita vallású volt.
1930-ban 444 lakosából 395 csehszlovák, 12 magyar, 5 zsidó, 3 ruszin és 29 állampolgárság nélküli volt. Ebből 231 római katolikus, 155 görögkatolikus, 44 református és 14 izraelita vallású volt.
1941-ben 430 lakosából 391 szlovák, 12 magyar és 21 egyéb anyanyelvű volt.
1991-ben 368 lakosából 362 szlovák, 4 cseh és 2 ukrán volt.
2001-ben 323 lakosából 317 szlovák, 5 cseh és 1 ukrán volt.
2011-ben 336 lakosából 288 szlovák, 1-1 ukrán és cseh, illetve 46 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 184 római katolikus, 67 görögkatolikus, 20 református, 53 ismeretlen vallású és 11 nem vallásos volt.
Nevezetességei szerkesztés
- 19. századi klasszicista kúria.
- Római katolikus templom (1969).
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Lapszemle 1930. június 23., 6; Reggel 22/144 Fényes László cikke
|
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
