Alsónyék

magyarországi község Tolna megyében

Alsónyék község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Alsónyék
Alsónyék címere
Alsónyék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Molnár István János (független)[1]
Irányítószám 7148
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség760 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónyék (Magyarország)
Alsónyék
Alsónyék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 10″, k. h. 18° 44′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 10″, k. h. 18° 44′ 08″
Alsónyék (Tolna megye)
Alsónyék
Alsónyék
Pozíció Tolna megye térképén
Alsónyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónyék témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Sárközben fekszik, Bátaszék közvetlen közelében, a város központjától 2 km-re északkeletre. Közúton az 55-ös és az 56-os főútról is elérhető. Vasútállomása, Alsónyék megállóhely a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon van.

TörténeteSzerkesztés

Pesty Frigyes helynévi gyűjtésében az áll, hogy Alsónyék „község legkorábban említtethetik a 14ik században, az azonban az egyházi Jegyzőkönyvekből bizonyos, hogy a Reformátio kezdetekór azonnal az ujjított vallásra térvén lakossága által, már a Mohácsi vészkor anya Egyház vólt, s mint filialistak Bátta és Mórágy is ide tartoztak. Telepítéskori népesítése honnan eszközöltetett a községnek okmányok hiányában meg nem mondható, ők az Árpáddal e' honban költözött törzs Magyarók sarjadékai. Későbbi időkben egyes családok mint például a most legvirágzóbb Zsíkó család Pest Megye Csanád községéből, a másik legvirágzóbb, vagyis a Császár Család szomszédos Bátta Mvárosából költözött ide s tette itt le, magát állandó lakásra."

Vályi András szerint "Magyar falu Tolna Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszenek Sár vize mellett, Bajtaszékkel általellenben, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van."[3]

Egyed Antal kérdéseire 1829-ben adott válaszokban azt olvashatjuk Alsónyékről, hogy 301 évvel azelőtt települtek oda lakosai. Tehát 1528 lenne a falu alapításának éve. Nem tudni, honnan vette ezt az állítást a falu vezetése, de teljesen elutasítani sem lehet. A község 1788-ban megkezdett jegyzőkönyvében rövid falutörténetet találunk. 1535-ben szerepel a bátai apátság birtokait összeíró jegyzéken. Az 1550-s évek második felében Nyék Bátaszékkel és a többi sárközi községgel együtt Szigetvárhoz tartozott. 1558-ban ugyan még a cikádori apátság birtokaként írták össze Bátaszékkel együtt, ekkor búzatized után fizettek 300 forintot. 1557-ben Bátaszéken 88 adózót és 5 szegényt írtak be a defterbe, Nyéken 41 adózót és 5 szegényt. Mint a bátai apátsághoz tartozó birtok a pozsonyi káptalan kezére került 40 házzal 1627-ben, amikor még Decs is csak 40 házból állt. A református vallást a nyékiek 1626-ban vették fel.
(defter = a persa és török nyelvekben lajstromot, összeírási könyvet, bevétel és kiadásról szóló számadásokat jelent.)

A település lakói a törökök elől a Duna ingoványos, mocsaras területére menekültek.

Az 1728-as összeírás szerint akkor 30 örökös jobbágy használta a területet, amely nem volt felosztva. Erdejük, gyümölcsösük nem volt, s kaszálójukat a víz rendszeresen elöntötte; halászatból éltek.

A késő barokk stílusú református templomot 1792-ben építették.

1993-ban a falu határában történt a pörbölyi autóbusz-baleset, amelyben tizenketten haltak meg egy vonat és egy iskolabusz összeütközésének következtében.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bogár Dezső (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Bogár Dezső (független)[5]
  • 1998–2002: Bogár Dezső (független)[6]
  • 2002–2005: Mirk István (független)[7]
  • 2006–2006: Dózsa-Pál Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Dózsa-Pál Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Dózsa-Pál Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Dózsa-Pál Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Molnár István János (független)[1]

A településen 2006. január 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,3% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (26,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 14,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,3% (31,1% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom (késő barokk stílusú, 18. század vége)
  • Duna Menti Folklórfesztivál
  • "Sárközi Lakodalom" a sárközi falvak között évenkénti rotációs rendszerben
  • Hagyományőrző néptánccsoport

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A Templom utcát régen Öreg utcának nevezték. Móricz Zsigmond azonos című írásában lehet róla olvasni, amelyben az író a "sárközi egyke" témáját is érinti.
  • Református lakói a török hódoltság idején a mocsarak közé menekültek. A hagyomány szerint az is előfordult, hogy a portyázó török csapatok magyar szóval próbálták kicsalogatni őket rejtekükből: "Kati, Panni, Sári, Mári, gyertek ki, elmentek már a tatárok!" Alsónyék lakói a veszély elmúltával visszatértek falujukba, de a régi Sárköz egyik legnagyobb mezővárosának, Kesztölcnek a nevét ma már csak a nyéki dűlőnevek őrzik. A vízrendezésnek köszönhetően Nyék határának értéke is megnőtt, s jó minőségű szántóiból a szomszédos német falvak lakói is szívesen vásároltak.
  • Az alsónyéki Falumúzeum a régi jegyzőlakásban kapott helyet. A faluban gyűjtött anyagot a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum saját tárgyaival kiegészítve kiállítássá formálta.
  • Az egykori fő utca, a mai Templom utca helyén, a hajdani Duna menti mocsárvilágot szegélyező első magaslat szélén húzódott.
  • Az 1792-ben épített barokk stílusú református templom mellett álló hatalmas, díszes házak a lecsapolás után meggazdagodott parasztpolgárság emlékét idézik.
  • A Templom utca déli végén van Steig Ágnes és Jaszenovics Géza fazekasműhelye, amely egykor az egész Sárköz számára termelt, s ólommázas sárközi tányérok, tálak, bokályok készítésével ma is őrzi a szekszárdi Steig fazekasdinasztia hagyományait.

TestvértelepüléseSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. a b Alsónyék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006. január 29. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  9. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  12. 2006. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben I. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  13. Alsónyék Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés