Alsószalatna

község Szlovákiában

Alsószalatna (1899-ig Kis-Szlatina, szlovákul Slatinka nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterMária Jakubčeková
Irányítószám956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület9,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″
Alsószalatna weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Bántól 14 km-re északra fekszik.

Története szerkesztés

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Egykori barlangi telep, a lengyeli kultúrához tartozó temetkezések, valamint a hallstatti és a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel.

A települést 1481-ben "Slacynka" alakban említik először, majd "Kysseb Zlathyna", "Zlathynka" alakban említik a korabeli források. 1598-ban már későbbi magyar nevén, "Kys Zlatina" néven bukkan fel. Az összeírás szerint ekkor malom, fűrésztelep és 8 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 34 házban, 41 családban 212 lakosa élt. 1828-ban 29 háza és 343 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sáfránygyűjtéssel foglalkoztak. 1726-ban papírmalom kezdte meg működését a faluban.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Szlatina (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 253 kath., 20 evang., 7 zsidó lak., és egy papiros-malommal. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal keresték kenyerüket. Fűrésztelepe is működött.

Népessége szerkesztés

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 221 lakosából 219 szlovák volt.

2011-ben 200 lakosából 195 szlovák volt.

2021-ben 198 lakosából 192 (+1) szlovák, 2 (+1) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés