Alsószerdahely

község Szlovákiában

Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.

Alsószerdahely (Dolná Streda)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
PolgármesterĽuboš Šúry
Irányítószám925 63
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség1654 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület13,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″
Alsószerdahely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]

1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[4]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[5]

Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.

Népessége szerkesztés

1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.

1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.

1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.

2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.

2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.

2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Demográfia szerkesztés

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása szerkesztés

Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1207 fő (82%)
magyar
242 fő (16%)
cseh
0 fő (0%)
német
23 fő (2%)
egyéb
6 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[7]
Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1227 fő (94%)
magyar
15 fő (1%)
cseh
12 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
46 fő (4%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1298 fő (91%)
magyar
17 fő (1%)
cseh
11 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
4 fő (0%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Neves személyek szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
  • A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
  3. Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ma7.sk
  7. Fórum Kisebbségkutató Intézet
  8. A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Szered Sempte
Kisgeszt

 
   Alsószerdahely   
 

Sopornya
Nagymácséd Gány Vága