Wikipédia

Alsósztregova

község Szlovákiában

Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Alsósztregova (Dolná Strehová)
Alsósztregova címere
Alsósztregova címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
PolgármesterDušan Mališ
Irányítószám991 02
Körzethívószám+421 0 47
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség1013 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület21,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″
Alsósztregova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósztregova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre, a Tiszovnyik-patak partján fekszik.

Története szerkesztés

A falu a 12-13. században keletkezett, 1251-ben "Strigoa" néven említik először írott forrásban. 1281-ben "Strogea", "Stegow", "Stego", 1381-ben "Stregoua", 1487-ben "Ztrehova", 1493-ban "Alsozthergowa" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a Sztregovai, később a Széchenyi, majd 1430-tól a Madách család.

A 13. században a településen vár állt. 1552-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a török. 1593-ban szabadult fel a török iga alól. A 17. században latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova 1691-ben Bél Mátyás is ellátogatott. 1828-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Az első bécsi döntés nem érintette. A 20. században Bikkest csatolták hozzá.

Népesség szerkesztés

1880-ban 502 lakosából 48 magyar, 3 német, 434 szlovák és 2 egyéb anyanyelvű volt.

1890-ben 461 lakosából 95 magyar, 8 német, 339 szlovák és 19 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 456 lakosából 80 magyar, 1 német, 353 szlovák és 19 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 532 lakosából 124 magyar, 375 szlovák és 33 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 201 római katolikus, 321 evangélikus és 10 izraelita vallású volt.

1921-ben 469 lakosából 26 magyar, 6 zsidó, 1 német, 433 csehszlovák és 3 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 747 lakosából 13 magyar, 685 csehszlovák, 1-1 német és zsidó és 47 állampolgárság nélküli volt. Ebből 398 római katolikus, 336 evangélikus, 5 izraelita és 8 egyéb vallású volt.

1970-ben 1196 lakosából 8 magyar és 1179 szlovák volt.

1980-ban 1043 lakosából 2 magyar és 1020 szlovák volt.

1991-ben 947 lakosából 1 magyar és 928 szlovák volt.

2001-ben 1048 lakosából 4 magyar és 1013 fő szlovák volt.[4]

2011-ben 1045 lakosából 3 magyar és 943 fő szlovák.

2021-ben 1013 lakosából 977 szlovák, 10 cseh, 3 magyar (0,3%), 2 cigány, 1 ukrán, 20 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Nevezetességei szerkesztés

Képek szerkesztés

  •  
    Evangélikus templom
  •  
    Madách-kastély
  •  
    Madách-kastély
  •  
    Katolikus templom
  •  
    A falu fő utcája
  •  
    Madách Imre síremléke

Híres emberek szerkesztés

Itt született
Itt halt meg

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósztregova témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsósztregova&oldid=26840538”