Főmenü megnyitása

Altötting város Németországban.

Altötting
AltöttingFotoThalerTamas1.jpg
Altötting címere
Altötting címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Bajorország (Oberbayern)
Járás Altötting járás
Polgármester Herbert Hofauer
Irányítószám 84503
Körzethívószám 08671
Rendszám
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség12 750 fő (2015. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség536 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság403 m
Terület23,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altötting (Németország)
Altötting
Altötting
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″
Altötting (Bajorország)
Altötting
Altötting
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Altötting weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altötting témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Dorfentől keletre fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Altötting a 1718. században az itáliai Loretóhoz, vagy a francia Lourdes-hoz hasonló jelentőségű búcsújáró helynek számított.

 
Fekete Madonna

A legalább 1200 éves múltra visszatekintő városka birtokosa 748-ban III. Tasziló bajor herceg, a legrégebbi német királyi ház az Agilolfing-dinasztia sarja volt, aki itt kápolnát is építtetett. III. Tasziló herceget 788-ban Nagy Károly fosztotta meg trónjától és itt erődített királyi várat is építtetett. Az ő dédunokája volt Karlmann király, aki itt 876-ban bazilikát kezdett építeni. 911-ben, a Karoling-dinasztia kihalása után a város a portyázó magyarok könnyű zsákmányává vált. 1228-ban a Wittelsbach bajor hercegek hozzákezdtek ugyan a bazilika helyreállításához, de aztán mivel a város messze volt, az észak felől természetes védelmet nyújtó Inn folyótól 2 km-rel északabbra létrehozták Új-Öttinget (Neuötting).

Az újonnan létrehozott Új-Ötting település gyors fejlődésnek indult , fontos kereskedelmi központtá vált és 1321-ben már megkapta a városjogot is.

A régi várost Altöttingent „már csak a csoda mentette meg”: 1489-ben egy hároméves kisfiú vízbe fulladt itt és miután a régi kápolnában az oltárra fektették feléledt. Azóta ez az isteni kegyelem kápolnája (Gnadenkapelle) és akkora hírneve lett, hogy a harmincéves háború katolikus hadvezére Tilly gróf csatái előtt ide járt imádkozni és később itt is temették el. De járt itt Mária Terézia és Mária Lujza is 1810-ben, Párizsba való utazása előtt. Napjainkban a nyári hónapokban zarándokok tízezrei érkeznek ide, esténként fáklyás felvonulásokat rendezve a kápolna körül.

NevezetességekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

Felhasznált irodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés